Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
685 mogatóinak jelentős részét a korábbi nyilas pártok tagjai és szimpatizánsai alkották. Zala megyében 1939-ben a koalícióra lépett nyilaskeresztes pártok közös területi listája107 a szélsőjobboldal csaknem legjobb országos eredményét érte el, a kormánypárttal közel azonos számú, csaknem ötvenezer szavazattal. A különböző nyilas pártok hasonló jó eredményeket értek el több dunántúli vármegyében, így Veszprém és Győr megyében is. Ugyanakkor, mint láttuk 1945-ben Zalában a Kommunista Párt egy összehasonlíthatatlanul szélesebb választói bázison is csak 13 ezer voksot tudott gyűjteni, de világos összefüggés látható a többi dunántúli megye esetében is: ahol a szélsőjobboldal 1939-ben a legjobb eredményeit érte el, ott születtek 1945-ben (majd 1947-ben) a legrosszabb kommunista szavazati arányok. Ezek az adatok a fenti állítást nem támasztják alá, sőt éppen az ellenkezőjét látszanak igazolni. Az 1945. évi választásokat követően a Kommunista Párt hatalmi törekvései, főként az ún. szalámitaktika eredményeként a Független Kisgazdapárt szétesett, s ennek megfelelően közéleti-politikai befolyásából is vesztett. Ez a helyzet azonban azt is eredményezte, hogy az addig egy gyűjtőpártban tömörült jobboldal különböző irányzatai artikulálódtak és a megalakult új pártformációk keretei között képviselhették saját nézeteiket. A 2. világháború előtti Zala megyében a legnagyobb befolyást magáénak tudó, fentebb körvonalazott konzervatív irányzat megfelelőjének, a keresztényszocialista elveket demokratikus keretek között újrafogalmazó, Barankovics István vezette Demokrata Néppárt tekinthető. Az eszmei folytonosságot a helyi képviselők sem titkolták, sőt nyilatkozataikban is megerősítették, így például a zalaegerszegi szervezet vezetői 1947 őszén, a választások után azt a helyiséget igényelték pártiroda céljára, amelyet a háború előtt az Egyesült Keresztény Párt használt hasonló célra, s az igénylés okául is a jogfolytonosságot hozták fel.108 A párt zalai szervezete csupán a választás előtt három héttel alakult meg, s vezetője a már említett Kováts Ferenc és Farkas Dénes lett. Előbbi a párt országos alelnöke és agrártagozatának vezetője is lett a későbbiekben. Már ezek a tények is arra utaltak — ami aztán a választásokon vált nyilvánvalóvá —, hogy korábban a Kisgazdapárt zalai szervezetén belül a keresztényszocialista vonal képviselete volt a leghangsúlyosabb. Ezt bizonyította az is, hogy ahol a Néppárt megalakult — a Dunántúl más részein is — ott a kisgazdapárti szervezetek szinte azonnal széthullottak.109 A néppárt a választások idején a megyében sem sajtóval, de még párthelyiséggel sem rendelkezett, jellemző, hogy a Kisgazdapárt lapja, a Független Zala még a Demokrata Néppárt megalakulásáról sem tudósított. Komoly mértékben gyengíthette a párt választási esélyeit az a tény is, hogy a katolikus püspöki kar végül — a tárgyalások ellenére — nem támogatta nyíltan a pártot.110 Mindennek ellenére az 1947. augusztusi választáson a következő eredmény született: 107 Pálffy Fidél Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Pártja és a Meizler Károly vezette Keresztény Nemzetiszocialista Front. 108 Az iratot közli: Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956. Szerk. Káli Csaba, Zalaegerszeg, 1999. (Zalai Gyűjtemény 48.) 43-44. 109 Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon 1890-1950. Bp. 1977. 268. 110 Izsák Lajos: A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokrata Néppárt 1944-1949. Bp. 1985. 94. A KONZERVATIVIZMUS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE ZALA MEGYÉBEN
