Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
664 PAKSY ZOLTÁN A dualizmus korában lejátszódó politikai fordulat nemcsak a pártállások alapján rajzolható meg, hanem a képviselők személye szerint is. Kezdetben ugyanis a nemzeti politika jegyében Zalában ismert személyeket választottak meg, akik az ország felemelkedése érdekében komoly szerepet játszottak: Fáik Miksát, Chorin Ferencet, Csengery Antalt, Jókai Mórt, Wlassics Gyulát stb. Az 1870-es évek második felében azonban már Jókai Mór is vereséget szenvedett Nagykanizsán egy ellenzéki ügyvédtől, s ekkor figyelhető meg az a folyamat, amikor az ismert nevek helyett ellenzéki, vagy konzervatív jelölteket választanak meg. Ezek főként helyben élő személyek, gyakran a dzsentri tipikus képviselői: földbirtokosok, ügyvédek (Királyi Pál, Inkey László, Bessenyei Ernő, Hertelendy Ferenc, Nedeczky Jenő, Eitner Sándor, Vadnay Andor), valamint papok, egyházi személyek (Hévízy János, Molnár Antal, Pály János). A különböző ellenzéki irányzatok vagy állásfoglalások problémája az 1890-es évekre egyszerűsödött le, amikor megalakult az a politikai párt, amelynek e pillanattól kezdve Zala az egyik legszilárdabb bázisának számított. Ez a párt az 1895. január 28-án megalakult Katolikus Néppárt volt, amely a következő évben megrendezett választáson mindjárt hat zalai mandátumot szerzett.42 Ez a tény több szempontból figyelemre méltó, mivel a Néppárt országosan csupán 18 képviselői hellyel rendelkezett,43 ezek szerint ennek harmada Zalából került ki. Másrészt a választási eredményből megyei fölényükről is képet kaphatunk, hiszen a 9 zalai választókerület kétharmadában e párt diadalmaskodott. Hasonló helyzet alakult ki 1901-ben is, akkor 25 parlamenti mandátumból öt került ki Zalából. A megye országgyűlési képviselői között a néppárti politika több országosan ismert képviselőjét is láthatjuk, így például Zichy Aladárt, a Katolikus Néppárt alapítójának és első vezérének, Zichy Nándornak a fiát. Zichy Aladárt, aki 1903-ban a Néppárt elnöke is lett, 1896 és 1906 között négyszer választották meg Nagykanizsán. A nagybirtokos arisztokrácia által vezetett Néppárt meghirdetett programjában ideológiájának fundamentumát a következőképpen körvonalazta: „Magyarország keresztény állam. Kell, hogy társadalma keresztény jellegét megtartsa. [...] Magyarországot Szent István keresztény államnak szervezte, a királyságot és a nemzet intézményeit ezen alapra fektette, a magyarságot a keresztény civilizáció tartotta meg, más alapokon nemzetünk meg nem állhat, keresztény hit és erkölcs nélkül társadalom és állam romba dől.”44 Gyakorlati vonatkozásban a párt követelte a polgári házasság és anyakönyvezés, valamint a zsidó felekezet emancipációjának revízióját, s a katolikus felekezet társadalmi érdekérvényesítését szorgalmazó kívánságok mellett megfogalmazott egy sor antikapitalista követelést is, így a „gazdaközönség” fokozottabb védelmét, tőzsdeadó bevezeté-42 Gr. Zichy Aladár Nagykanizsán, Farkas József Zalaegerszegen, Marsovszky Endre Alsólendván, Mócsy Antal Tapolcán, Lepsényi Miklós Letenyén és Kálmán Károly Zalaszentgróton. Rajtuk kívül két Nemzeti párti és csupán egyetlen kormánypárti jelölt szerzett mandátumot. 43 Boros Zsuzsanna - Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon (1867-1944). Korona, Bp., 1999. 150. 44 Mérei Gyula: A magyar polgári pártok programjai 1867-1918. Akadémiai, Bp., 1971. 150. és 153.
