Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
KÖZLEMÉNYEK Paksy Zoltán A KONZERVATIVIZMUS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE ZALA MEGYÉBEN Zala megyében a II. József idején tartott népszámlálás alkalmával 115 799 férfit írtak össze, akik között a 7 977 nemesi rangú személy az országos átlagot is jóval meghaladó 7%-os arányt képviselt.1 Többségüket a birtoktalanok és az egytelkes kurialisták alkották, míg élükön a bene possessionati, a nagyobb birtokkal rendelkezők állottak. Egy nemes befolyása és a vármegyében betöltött szerepe általában párhuzamban állt vagyonával, mégis a 16-17. század háborús időszakában sok lehetőség adódott a felemelkedésre és a vagyonszerzésre. Az alacsonyabb, sok munkával járó, ráadásul a török időkben veszélyt is hordozó esküdti, adószedői, alszolgabíró tisztségekre a vagyontalan nemeseket is megválasztották, akik számára így lehetőség nyílt a hivatali ranglétrán előrelépni, egy esetleges előnyös házassággal pedig vagyont gyűjteni.2 A nagyobb birtokosok körét ugyanakkor az uralkodói adományozások és a háborús időkben gyakori pártváltozásokból fakadó előnyök vagy hátrányok alakították. A változások eredményeként a török kort és a kuruc háborúskodást követő évtizedekre Zala megyében új földbirtokstruktúra jött létre. A kiépülőben lévő új hivatalszervezet is egyre több szakembert igényelt, lehetőséget nyújtva ezzel a hivatali előrelépésre.3 A változásokat erősítette, hogy erre az időszakra esett a megyében addig befolyással bíró nagybirtokos családok kihalása (Bánffy, Zrínyi) vagy más megyékbe, sok esetben országos méltóságokba emelkedése (Inkey, Sigray, Somssich). Mindennek következtében a megyében egy új nagy- és középbirtokos réteg jött létre, melynek élén az új arisztokrata családok álltak, a Batthyány, az Esterházy, a Széchenyi és a Festetics családok, amelyek a megye nagybirtokainak túlnyomó részét a második világháború utánig uralták. Közülük a helyi politikai életbe kizárólag a Batthyány család itt élő tagjai kapcsolódtak be, a később hercegi rangra emelkedő Festeticsek nem foglalkoztak politikával és vármegyei tisztségeket sem töltöttek be, az Esterházyak és Széchenyiek pedig nem éltek a megyében. A középnemesek közé alacsonyabb sorból több család is felkerült, tagjaik sok esetben személyes képességeiknek kö-1 Az első magyarországi népszámlálás 1784-1787. Bp., 1960. Központi Statisztikai Hivatal, 266-267. 2 Degré Alajos: Zala megye vezetőségének kiválasztása a feudalizmus végén. In: Jogtörténeti tanulmányok V Szerk. Csizmadia Andor, Tankönyvkiadó, Bp., 1983. 47. 3 Turbuly Éva: A Deák család felemelkedése a megyei hivatalvállaló nemességbe. In: Zalai történeti tanulmányok 1994. Szerk. Gyimesi Endre, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1994. (Zalai Gyűjtemény 35.) 41.
