Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Erős Vilmos: Utak a „Népiségtörténet"-hez: Mályusz Elemér és Szabó István I/33
62 ERŐS VILMOS gazdaság- és településtörténelem körében"13 2 című, a XI-XIII. századi állapotokhoz képest bámulatosan nagy jegyzetapparátussal megalapozott tanulmányát is jellemzi. Igen tanulságos, ahogy bevezetőül az akkori kifejezések értelmét messzemenő gondossággal kifejti. Majd a leginkább a prédium, e földesúri házi gazdálkodásnak mondható, túlnyomórészt rabszolgamunkára alapozott gazdaság létrejöttét és működését tárja elő, rámutat az okokra, melyek a XIII. század derekától gyors felbomlását idézték elő. S ugyancsak tanulni lehet abból, ahogy arra világít rá: mi lett a prédiumok és népük további sorsa. A harmadik, már halála után megjelent munka: A magyar mezőgazdaság története a XIV századtól az 1530-as évekig,133 sajnálatos módon már végső kicsengése a nagy agrártörténetíró munkásságának. Itt is a legjobb rendben követi egymást a népesség alakulásának földerítése, egyike azoknak a tudományterületeknek, melyek művelésében egyébként is követendő utat mutatott, aztán a földművelés s az állattenyésztés ezúttal is szilárd forrásalapokon való bemutatása, s nem marad el természetesen az agrártársadalom mélyreható megjelenítése sem. Ismét egy könyve, melyet a további kutatás nem nélkülözhet. Egészben véve csak bámulattal adózhatunk szinte a magyar történelem egész folyamatát átfogó, ugyanakkor annak mély áramáig lehatoló nagyszabású munkásságának.134 ROADS TOWARDS „ETHNIC HISTORY": ELEMÉR MÁLYUSZ AND ISTVÁN SZABÓ by Vilmos Erős (Summary) The study offers an overview of one of the most renowned Hungarian medievalists in the 20th century and of his school of „ethnic history" (Hung, „népiségtörténet"). In the first part the author describes the roots, program and most important institutions of ethnic history, as well as the major works it produced. Yet Mályusz dealt not only with ethnic history, but also with ecclesiastical, intellectual and social history, or the history of government, and the study treats these briefly as well. Alongside Mályusz, the other major representative of ethnic history was the Debrecen-based historian István Szabó, who after World War II deepened this kind of research with a view mainly to the history of the peasantry. In this he was related to the movement of the so-called popular writers, whose „third way" approach, as the study demonstrates, exerted a considerable influence on his views. Finally, the study describes the important source publication activities of the two historians (which reinforced the social historical character of their oeuvre), and also the politico-ideological implications of their works. The appendix contains the memoir of Imre Wellmann, in which he reflected upon the historiography of István Szabó in the late 1980s. 132 Vö. Szabó István: A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság és településtörténelem körében. Agrártörténeti Szemle, 1963. 1-49, 301-338. 133 Vö. Szabó I.: A magyar mezőgazdaság története, i. m. 134 Megjegyzendő, hogy Wellmann Imre említett hagyatékában még további két Szabó István által írt levél található, ezek azonban egyelőre nem hozzáférhetők. Vö. 18. századi agrártörténelem, i. m.
