Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban II. Csanádi egyházmegyés tábori lelkészek 1848/49-ben III/585
Zakar Péter CSANÁDI EGYHÁZMEGYÉS PAPHONVÉDEK A SZABADSÁGHARCBAN II.1 Csanádi egyházmegyés tábori lelkészek 1848149-ben Tábori lelkipásztorkodás Az 1848/49-es magyar hadseregben szolgáló papság a fegyveres szolgálat mellett tábori lelkészként is teljesíthetett szolgálatot. A tábori lelkipásztorkodásnak a cs. kir. hadseregben több évszázadra visszanyúló hagyományai voltak. Mária Terézia a jezsuita rend feloszlatását (1773) követően alapította meg a tábori püspökséget („Apostoli Tábori Helynökség”), amelynek joghatósága a katonaságra, pontosabban a mozgásban lévő katonaságra és annak családtagjaira is kiterjedt. A tábori püspökség katonai-egyházi kerületekre (Feldsuperioraten), a kerületek pedig ezredekre oszlottak. Valamennyi ezred egy-egy plébániát alkotott, ahol a plébánosi teendőket az illetékes tábori papnak kellett ellátnia. Ezredek mellett katonai intézetekben és várakban is alkalmaztak tábori papokat.2 A Csanádi Egyházmegyében ugyanakkor a tábori lelkipásztorkodásnak nem voltak jelentős hagyományai. A szabadságharcot megelőzően az egyházmegye kizárólag a 61. (Rukavina) sorgyalogezredhez tartozott tábori lelkészeket ajánlani, s az egész hadseregben egyetlen Csanádi egyházmegyés pap szolgált a dalmáciai Zárában, Tóth József, aki helyőrségi és kórházi lelkész volt.3 A 30 éves, hochstátteni (Pozsony megye) születésű Tóth Józsefet négy éves egyházmegyei szolgálatot követően, 1830. január 16-án nevezték ki a 61. sorgyalogezred tábori papjának. A németül, magyarul, szlovákul és valamennyire olaszul és franciául is beszélő papot 1839. november 1-jén vezényelték át a Zárában állomásozó helyőrségbe. A helyébe viszont a Csanádi Egyházmegye nem tudott alkalmas papot ajánlani, így 1839. december 6-án először Brogyányi Lajos esztergomi egyházmegyés papot, majd 1844. december 1-jén Harray Barnabás ferences atyát vezényelték a 61. sorgyalogezredhez.4 Sajátosan alakult a ha1 A tanulmány első részét 1. Századok 2012. (146. évf.) 6. sz. 1265-1292. 2 Leonhard, Joh. Michael: Verfassung der Militär-Seelsorge in den k. k. österreichischen Staaten, mit Rücksicht auf die Rechte und Pflichten des Civil-Clerus in militär-geistlichen Angelegenheiten. Wien, 1842. 18-28. Zakar Péter: A tábori püspökség története 1773 - 1868. Szeged, 2010. 39-61. 3 Personal Stand des gesammten Militär-Clerus in der kais. königl. österreichischen Armee. Auf das Jahr 1846. Wien, o. D. 14, 39. 4 Österreichisches Staastarchiv, Kriegsarchiv, Hofkriegsrat. Personalevidenzen, Grundbücher, Schematismus der k. k. Militärgeistlichkeit I. k. 101-102.
