Századok – 2013

TÖRTÉNETI IRODALOM - Gulyás László Szabolcs: Fedeles Tamás: "Eztán Pécs tűnik szemünkbe". A város középkori históriája, 1009-1526. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2011. 198 o. : [könyvismertetés] II/533

533 TÖRTÉNETI IRODALOM tanári mivoltom bújik elő belőlem, amikor a kötet latin címénél a vicesgerentiurn mellől hiányolom az eorum-ot, ami így együtt teremtene igazán kapcsolatot a palatinorum kifejezéssel. Szőcs Tibor munkája kimagasló jelentőségű és nívójú alkotás, a nagy elődökéhez mérhető forráskiadvány. Az elkészített regeszták igen megbízhatónak tekinthetők, oklevélkritikai és datálási észrevételei megfontolt, képzett középkorkutatót mutatnak, akinek megjegyzései számos medievisztikai kérdésben (mint fentebb láttuk, egy társaskáptalan archontológiájánál is) figyelembe veendők, olykor persze a továbbiakban néhány esetben bizonyára vitára késztetők lesznek. Thoroczkay Gábor Fedeles Tamás „EZTÁN PÉCS TŰNIK SZEMÜNKBE" A város középkori históriája (1009-1526) Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Pécs 2011. 198 o. Pécs városa kiemelkedő jelentőséggel bírt a középkori magyar városhálózatban. Püspöki székhelyként már korán az ország egyik legfontosabb hatalmi centruma, Kubinyi András meghatározása szerint pedig az ország fővároson kívüli hat regionális központjának egyike volt. Magyar viszonylatban nagy népessége, kereskedő polgársága, egyházi intézményei, a városban működő hiteleshely, valamint a magyarországi humanizmusban játszott szerepe kellőképpen alátámasztják ezt a kiemelkedő jelentőséget. A fentiek tükrében ezért mindenképpen meglepő, hogy míg az ókori és törökkori Pécs múltját több mű is tárgyalja, addig a város középkorának önálló kötetben való összefoglalása egészen mostanáig váratott magára. Igaz ugyan, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címmel összefüggésben a közelmúltban, 2010-ben már megjelent egy rövid, német nyelvű összefoglaló, s emellett már jó ideje készül a Pécs nagymonográfia sorozat második, középkort tárgyaló kötete is (a munka Koszta László és Petrovics István nevéhez köthető), ám így is érthetetlen ez az érdektelenség, ami minden bizonnyal csakis a feladat nagy munkaigényének és összetettségének az eredménye lehet. Ezt a kihívást végül Fedeles Tamás vállalta fel elsőként, aki lassan egy évtizede kutatja a város középkori történetét (főképp egyháztörténetét), s a témában már több fontos tanulmányt is publikált. A szerző bevezetőjében megemlíti, hogy mivel a városra vonatkozó középkori forrásanyag meglehetősen szűkös, a monográfia pusztán az írott forrásanyagra támaszkodva egyáltalán nem jöhetett volna létre. Az űrt leginkább a régészeti kutatás eredményeivel és más városok történetéből kölcsönzött analógiákkal próbálta kitölteni, mégpedig igen sikeresen. A könyv olvasása során szembesülhetünk azzal a ténnyel, hogy Pécs a régészetileg elfogadható szinten feltárt városaink közé tartozik, s ennek megfelelően viszonylag széles archeológiai szakirodalom számol be a település középkoráról is. A szerző művében bizonyságot tesz arról, hogy magas fokon képes a komplex megközelítés alkalmazására, a hiányos okleveles adatokat számos esetben remekül kiegészítik az általa idézett régészeti eredmények, mégpedig úgy, hogy a mű a nagyszámú lábjegyzet ellenére sem veszíti el könnyed stílusát. Már elöljáróban érdemes ugyanis megemlíteni, hogy Fedeles munkájának véleményünk szerint egyik legnagyobb erénye az, hogy adatgazdagsága és komoly tudományos elemzései ellenére is gördülékeny gondolatmenetű, s a nem szakmabeliek számára is könnyen érthető és követhető tudott maradni. Ezt egyébként nagyszerűen elősegítik a munka gondosan összeválogatott és szemléletes ábrái és nem kevésbé alaposan megszerkesztett térképmellékletei is. A kötet felépítése észszerű logikát követ: először a város történelmi eseményeit veszi sorra, mégpedig sajátos, epizódokat kiragadó megközelítéssel, majd Pécs anyagi valója, a városszerkezet és térhasználat, illetve a városkép kerül terítékre. A mű további része Pécs gazdasági, társadalmi és művelődéstörténeti jellemzőit tárgyalja hagyományosabb módon. Az első, „Püspöki székhely" címet viselő fejezet a város középkori történetét egyértelműen meghatározó eseménnyel, a püspökség alapításával kapcsolatos legfontosabb ismereteket összegzi, mégpedig úgy, hogy egyúttal a kor köztörténetére, főképp az egyházszervezet kiépítésére vonatkozólag is számos információval gazdagodhatunk. Az a tény, hogy a város a püspök és a székeskáptalan tulajdonában volt, alapvetően meghatározta fejlődésének irányát. Országos tendencia volt ugyanis, hogy az egyházi városok fejlődését a földesúr befolyása korlátozta s ezzel