Századok – 2013
FIGYELŐ - Skorka Renáta: Az alapító, a copfos és a harmadik - a Regesta Habsburgica újabb kötetének margójára II/523
FIGYELŐ 527 húgával és egyetlen örökösével, Erzsébettel, csak olyan későbbi források ismertek, melyek az eljegyzésről tényként tudósítanak. Az események logikai sorrendje azonban azt valószínűsíti, hogy az 1362. január 7-én Bécsben létrejött, kifejezetten a Luxemburgok ellen irányuló, magyar-osztrák szövetségkötés alkalmával,2 0 a korszak szokásainak megfelelően a két ház közötti egyezséget eljegyzéssel is megpecsételték. Jól érzékelhető, hogy az 1362. évi háborús hangulat 1363. január 13-án, Meinhard herceg halálával egy időre vége szakadt. A Tiroli Grófság visszakerült Margit birtokába, aki nem késlekedett, korábbi ígéreteinek megfelelően január 26-án átengedni Tirolt, az Etsch vidékét és az Inn völgyét valamint bajorországi javait Rudolfnak és fivéreinek.21 Az osztrák herceget olyannyira lekötötte az új területek birtokba vétele, mint amennyire az 1362 júliusában harmadszor is özvegyen maradt IV Károlyt új házasságkötésével kapcsolatos tervei. Negyedik felesége kiválasztásakor hátat fordítva a bajor Wittelsbachoknak, arra törekedett, hogy a Luxemburgok lengyelországi dinasztikus kapcsolatait erősítese és az 1361 decemberében létrejött szövetséget gyengítse. Míg 1363-ban Rudolf nem találkozott sem a lengyel, sem a magyar uralkodóval, a császár májusban, Krakkóban, Lajos jelenlétében házasságot kötött III. (Nagy) Kázmér lengyel király unokájával, Pomerániai Erzsébettel. A hivatalos békéltetés azonban decemberig váratott magára, ekkor a lengyel uralkodó valamint Bolko (másként Boleslaw) schweidnitzi (Swidnica) herceg22 vállalkozott a két fél közötti közvetítésre,2 3 s fáradalmaikat 1364 februárjában siker koronázta. A február 10-re keltezett békeszerződés, amelynek létrejötte a benne foglaltak szerint nem csupán a lengyel uralkodó és a schweidnitzi herceg érdeme, de az apját és férjét összebékítő Kataliné is, egyfelől IV Károly császár, fia, Vencel és fivére, János Henrik másfelől Lajos magyar király valamint Rudolf, Albert és Lipót osztrák hercegek között jött létre.24 A Habsburg hercegek címe között ott szerepel a Tirol grófja megnevezés, s a korábbiakkal ellentétben ezúttal szó sincs címbitorlásról. Két nappal a brünni béke megkötése előtt ugyanis IV Károly császár a hercegek kérésének eleget téve megerősítette Margit adománylevelét, amelyben a tiroli grófnő birtokait Rudolfra és fivéreire hagyja.25 A Habsburgok a maguk részéről nyílván ezt szabták a békekötés feltételéül, ami tovább erősíti azon feltevésünket, hogy az 1362. évi konfliktus hátterében elsősorban Tirol birtoklásának kérdése húzódott meg. A békeszerződéssel egy napon köttetett meg a korábban idézett Luxemburg-Habsburg kölcsönös örökösödési szerződés, amelyben a két családot kis eltéréssel ugyanazon tagok képviselik, mint a békeszerződésben, a Habsburg hercegek mellett ugyanis nem rég özvegyen maradt nővérük, Margit osztrák hercegnő is megjelenik. Az örökösödési megállapodás kimondja, hogy egyfelől 20 CDM IX. 198. 21 Krieger, K-F.: Die Habsburger i. m.136. 22 A herceg IV Károly harmadik feleségének, Annának volt nagybátyja és gyámja. Anna I. (Nagy) Lajos király féltestvérének, Katalinnak és Henrik schweidnitzi hercegnek volt gyermeke V ö. Erich Gospos: Die Politik Bolkos II. von Schweidnitz-Jauer (1326-1368). Halle-Wittenberg 1910. 55. 23 CDM IX. 246. 24 CDM IX. 255-256. 25 CDM IX. 252-254.
