Századok – 2013
FIGYELŐ - Skorka Renáta: Az alapító, a copfos és a harmadik - a Regesta Habsburgica újabb kötetének margójára II/523
FIGYELŐ Skorka Renáta AZ ALAPÍTÓ, A COPFOS ÉS A HARMADIK (A Regesta Habsburgica újabb kötetének margójára) A Habsburg-házból származó osztrák hercegek és grófok által kiadott oklevelek összegyűjtését, kivonatuk okmánytárba rendezését a 19. század végén Oswald Redlich osztrák levéltáros-történész kezdeményezte. Redlich és Harold Steinacker együttműködése nyomán 1905-ben jelent meg a középkori forrásanyagra koncentráló vállalkozás első, az 1281-ig kiadott oklevelek regesztáit közlő kötete. 1924-ben Lothar Grossnak köszönhetően napvilágot látott a sorozat második okmánytára, mely Szép Frigyes 1314-1330 között keletkezett, vagyis német királyként jegyzett okleveleinek kivonatait tartalmazza. A huszadik század első feléhez köthető a máig csonkán maradt, harmadik kötet első része, melyben Steinacker az 1281-1298 közötti időszak, vagyis az I. Albert által német királlyá választásáig kiadott oklevelek regesztáit gyűjtötte egybe. Ezt követően a Regesta Habsburgica munkálatai, noha a vállalkozást időközben felkarolta az Institut für Österreichische Geschichtsforschung (IOeG), félbeszakadtak, s a sorozat következő kötete valamivel több, mint hetven esztendőt váratott magára. A 2007-ben megjelent okmánytár nem törekszik a sorozatban keletkezett hiátus (1298-1314 közötti időszak) pótlására, sőt inkább újabbat (1331-1364 közötti évek) teremt, hiszen szakítva a 14. század első felével, az ötödiknek nevezett kötet eddig elkészült részei Christian Lackner vezetésével az 1365-1375 közötti forrásokat tárják fel. Korántsem a legdicsőségesebb korszak okmányai ezek, hiszen a dinasztia lendülete, mely a családot majd egy évszázaddal korábban Európa politikai nagyszínpadára repítette, ekkorra megbicsaklott, s az elkövetkezendő évtizedek hatalmi válsága, anyagi nehézsége mellékszerepekbe kényszerítette a Habsburg hercegeket. A kormányzás terhét 1365 júliusában két gyermekkorú herceg, III. Albert és III. Lipót örökölte meg huszonhat évesen elhunyt bátyjuktól. A hatalmat kezdetben egymás között megosztó fivérek helyzetét elődjük, IV Rudolf hagyatéka nem könnyítette meg. A birodalmi ékszerek szakasztott másában szívesen tetszelgő báty gőgösen céltudatos, szerfelett gátlástalan, de meglepően eredményes uralma árnyékként szürkítette be öccsei országlását. Rudolf hét esztendőnyi kormányzásának köszönhető a bécsi egyetem létrejötte, a Szt. István székesegyház kiépítésének megkezdése és egy a Habsburgok politikai programját megalapozó illetve összegző, hét hamis oklevelet magába foglaló kiváltságlevél. Örökösei számára Rudolf hagyatéka mindenekelőtt visszafizetendő kölcsönök, kiváltandó zálogszerződések, rendezendő adósságlevelek s lezárat-
