Századok – 2013

MŰHELY - Pósán László: Áruminőség és vásárlóvédelem a Hanza piacain - a késő középkori porosz források tükrében II/501

Pósán László ÁRUMINŐSÉG ÉS VÁSÁRLÓVÉDELEM A HANZA PIACAIN (A késő középkori porosz források tükrében) Az Északi- és a Balti-tenger térségéből, a Hanza kereskedelem által átfogott széles földrajzi térségből származó 14-15. századi oklevelek, városi magisztrátusi feljegyzések, rendeletek és törvények tanúsága szerint a piacokra, vásárokra kerülő áruk minőségét a középkorban is gyakran és szigorúan ellenőrizték. Iparcikkek esetében már maga az előállító céh szabályozta a termékek minőségét, s a nem megfelelő vagy hibás áru előállítását keményen szankcionálta.1 1268-ban Étienne Boileau királyi elöljáró összeállította a párizsi céhek statútumainak gyűjteményét, a Mesterségek Könyvét (Livre des Métiers). Ebben számos jogszokás és norma mellett részletesen feljegyezte a hibás, rossz termékek büntetésére, a jó minőség védelmére vonatkozó előírásokat.2 A céhszervezeten kívül a városi hatóságok is komoly minőségellenőrzési tevékenységet folytattak. Egy 1461-ből származó barchent szövetre például, melyet Augsburgban készítettek és Konrad Fugger (a Fugger-ház alapítójának, Hans Fuggernek az unokaöccse) áruja volt, s nem felelt meg az árupróbán, a városi tanács a következő feliratot tette: „Dz tuch ist dez Conrat Fugers gewessen und er haut LXXV feden mynder zetlet und geworcht den rechte zall. 1461" („Ez a szövet Konrád Fuggeré volt és 75 fonállal kevesebbet vetett és dolgozott fel az előírtnál".)3 A szóban forgó szövet nem is kerülhetett piaci forgalomba (ezért is maradhatott fenn feliratával együtt). Ez esetben a gyártó város, azaz Augsburg magisztrátusa nem engedte értékesíteni a minőségi előírástól elmaradt terméket. Az áruk minőségét ugyanis már a középkorban gyakran a származási helye igazolta,4 és a termelőknek, gyártóknak elemi érdeke volt az elvárt minőség ga-1 Bogdán István: Kézművesek mestersége. Bp. 1989. 25.; Jeney-Tóth Annamária: Míves emberek a kincses Kolozsvárott. (Erdélyi tudományos füzetek 247.) Kolozsvár 2004. 97.; Skorka Renáta: A céhrendszer kibontakozása. In: A magyar kézművesipar története. Szerk. Szulovszky János, Bp. 2005. 128. 2 Sz. Jónás Ilona: Egy középkori nagyváros társadalmi struktúrája. (Párizs a 12-13. században) In: Uő: Sokszínű középkor. Természet - társadalom - kultúra a középkori Európában. Szerk. Nagy Balázs, Nóvák Veronika. Bp. 2010. 328. 3 Idézi Hartmut Boockmann: Der Stadt im späten Mittelalter. München 1986. 105. 4 Csécsy György: A földrajzi árujelzők oltalmának új irányai. In: Collectio Iuridica Universitatis Debreceniensis VI. Szerk. Görgényi Ilona, Horváth M. Tamás, Szabó Béla, Várnay Ernő. Debrecen 2006. 78.