Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
498 GÁL JUDIT beszéde, amely arról szólt, hogy ennek a fiatalnak a lelke szomorú, inkább halott akar lenni, nem változtatta meg véleményét. Ezután nagy zűrzavar támadt gondolataiban, és nem tudta, hogy mit tegyen, kinek panaszkodjon, ki az, aki őt megmenti a szomorúságtól és ettől a bélyegtől. Az égre tekintett, és könnyek között így szólt: - Uram, könyörületes és magasságos, légy könyörületes hozzám, bűnös szolgádhoz! Ki fog megőrizni engem, ki fog fáradozni értem, mikor nagy bajban vagyok? Amikor ilyen gondolatok ébredtek benne, felkerekedett néhány hűséges emberével, és elutazott az apósához, Magyarország királyához. Elmesélte neki szomorúságát, ami az atyja miatt vele megesett. Nagyon elszomorodott apósa a baj miatt, és szívből jövő módon közbenjárt érte, segíteni akart neki, és így szólt hozzá: - Mit szeretnél, hány katonát adjak neked segítségül? Miután magához vette a magyar és a kun nemzet nagy erejét, elindult gyorsan, az övéit nagy győzelemre vezette. Megérkezett az atyjához, a nagy Uros királyhoz, újra könnyek között kérte őt: - O, uram és atyám, add nekem, szeretett gyermekednek elegendő részét a birtokaidnak. Mert íme, sok időt töltöttem a házadban, mint hitvány vendég, miközben azt vártam, hogy megkapjam tőled, az én kegyelmes szülőmtől az adományodat. De ebben nem hallgattál meg engem. Mit gondolsz a nagy és erős telhetetlenségről? Akarod-e örökre gyakorolni? Ne mondd, és ne csapj be! íme, kis ideig tartod csak az ételt, gyönyörködtetvén vele a szádat. Nézz a következő napi adományodra, mert nem tudom, mit fog okozni a mai. De beszéljünk a bajról és a gyorsan eltűnt adományról! A keserű kapzsiságról és az eltűnt belső dolgokról! Rosszabb valóban a pókhálónál. Talán szükségét érzed, és jót tesz a lelkednek az, hogy tudnál ugyan, mégsem akarsz adni a fiadnak egy részt az ország gazdag földjeiből. Hallgasd meg az apostolt, aki így beszélt: Mert az atya van a fiában, és a fiú az atyjában. Talán nem hasonló az akaratuk, a vágyuk és az életük? De te nem emlékszel arra, hogy a fiadnak megadtad a kegyelmedet. Mi történt ezután? Az atyja nem adta meg, amit beszédében kért, hanem nagy haraggal tekintett rá. A fiatalember nagy bajban látta magát, és két dolog állt előtte: Halál vagy Elet. Nem tudta, hogy mi hogyan áll, kezet emelt a szüleire. Ezután nagy harc volt köztük az ország Gackonak nevezett részén. A fiú ellenállt az atyjának, elvette és elfoglalta az atyja trónját, hogy uralkodhasson Szerbián. Boldog és Krisztust szerető Stefannak, a szerb, a tengermelléki, a Duna alatti és a szerémi területek egyedüli uralkodójának nevezték. Látod hova vezet a dicső és földi vagyon? Vajon a jog gyorsan elpusztul, a háború kiterjed, és a békétlenség mindenkit megsebez? Mert erről Pál apostol, az istenáldotta hang, ami az égben szárnyaló sashoz hasonlatos, így beszélt: - O én nyomorult ember! Ki fog engem megmenteni ennek az evilági életnek a bélyegétől? És újra így szólt: