Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
IV. BÉLA ÉS I. UROS SZERB URALKODÓ KAPCSOLATA 485 Uros lánykéréseként ábrázolta az eseményeket, és a szerb király nászajándékaként tüntette fel Dragutin ifjabb királlyá tételét.15 0 Az ifjabb királyság intézménye 1268 után nem tűnt el nyomtalanul Szerbiában, fennmaradásának körülményei és jellege azonban vitatott. Kristó Gyula szerint a 13. század második felétől egészen 1371-ig fennmaradt Szerbiában az ifjabb királyság, ott azonban kevesebb joggal járt, mint Magyarországon.151 Szeberényi Gábor azonban csak Milutin királysága (1282-1321) alatt említi, amikor Milutin fia, Stefan Decanski volt ifjabb király 1314-ig.152 Ahhoz, hogy az ifjabb királyság szerbiai formájáról képet kapjunk, a magyar ifjabb királyság fogalmát kell meghatározni, hiszen enélkül nehezen lehetne vizsgálni annak szerbiai megjelenését. Ez a közjogi újítást jelentő intézmény15 3 IV Béla és István herceg 1262. december 5-én megkötött egyezményében jelent meg,15 4 és István 1270. májusi koronázása után tűnt el.15 5 Létrejötte a királyi hatalom megosztásátjelentette. Az ifjabb királynak saját udvara és bárói kara volt, köztük nádorral. Rendelkezett területének összes királyi jövedelmével, pénzverési joggal, önálló kancelláriája volt, birtokok és kiváltságok adományozások tekintetében királyi jogokat gyakorolt.15 6 István mindezek mellett önálló külpolitikát is folytathatott, szerződéseket köthetett.15 7 A témával foglalkozó szerb történészek a magyarországi ifjabb király (mladi kralj) cím alatt nem V István címét értették, hanem általánosabb jelentést tulajdonítottak neki. Milka Ivkovic a 13. századi magyar trónörökösökre használta ezt a titulust,15 8 Smilja Marjanovic-Dusanic15 9 és Borde Bubalo160 szintén a magyar trónörökösök általános elnevezéseként értelmezte az ifjabb királyi címet. A szerb történészek fogalomhasználatának fényében szükség van arra, hogy részletesen megvizsgáljuk a szerb trónöröklést és a hatalommegosztást Stefan Nemanja uralkodásától az 1371-ig, a Marica menti csatáig, amely a Szerbia széthullásának kezdete volt. Ezeket összehasonlítva a magyar ifjabb királysággal, pontosabb képet kaphatunk, annak egykori szerbiai jelenlétéről. Ez forma koronát visel, és az öltözékük is hasonló, 1. Smilja Marjanovic-Dusanic: Vladarske insignije i dr avna simbolika u Srbiji od XIII do XV veka. Beograd 1994. 49., Cirkovic, S.: Srbi i. m. 104., Bubalo, £>.: Stefan Prvovencani i. m. 220. 150 Zivoti kraljeva 14. - A szöveg magyar nyelvű fordítását 1. a Függelékben. 151 Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp. 1979. 18. 152 Szeberényi G.: A Balkán i. m. 316. 153 Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 164. 154 A későbbi V István használta elsőként Magyarországon a „iunior rex" címet. Ennek felvétele előtt „rex primogenitus illustris regis Hungáriáé" titulust és különböző hercegi címeket (dux Styriae, dux Transilvanus) viselt. 1262 vége után a teljes címe „iunior rex Hungáriáé, dux Transilvanus, dominus Cumanorum" volt. 1267-ben a „dominus Cumanorum" titulus már nem szerepelt az oklevelein, majd 1268-ban újra megjelent a közöttük, 1. Szentpétery Imre: V István ifjabb királysága. Századok 55-56. (1921-1922) 77-87. 155 Zsoldos Attila: Családi ügy i. m. 134-135. 156 Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 164. 157 Kristó Gy.: A feudális széttagolódás i. m. 71-72. 158 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 71. 159 Marjanovic-Dusanic, S.: Vladarske insignije i. m. 89. 160 Bubalo, £>.: Stefan Prvovencani i. m. 220.
