Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
IV. BÉLA ÉS I. UROS SZERB URALKODÓ KAPCSOLATA 473 iben. 1196-ban Nemanja lemondott az uralkodásról és szerzetesként visszavonult az Athosz-hegyre, Hilandar kolostorába, az országot pedig másodszülött fiára, Stefanra hagyta.1 7 1198 és 1207 között háború tört ki a Stefan és bátyja Vukan között, és utóbbi oldalán a Magyar Királyság is bekapcsolódott a konfliktusba. A harcuk igazán 1202 után vált kiélezetté, ekkor Bulgária és Bosznia is Stefan mellé állt, de a küzdelemből végül Vukan került ki győztesen. A magyar uralkodói címek közé ekkor került be a rex Servie titulus is.18 1204-1205-ben kiújultak a harcok, amelyekben Stefan győzött, és nagyzsupán lett, Vukan pedig tengermelléki területek vezetője maradt. Területei csak halálát követően kerültek Stefan befolyása alá.19 Stefan 1216-ban elvette Enrico Dandolo velencei dogé unokáját, Annát. Apósa segítségével sikerült elérnie, hogy 1217-ben koronát kapjon a pápától, és latin rítus szerint megkoronázzák.20 Későbbiekben Stefan a Prvovencani ('elsőként koronázott') melléknevet kapta.21 Testvére, Száva 1219-ben létrehozta a szerb autokefál egyházat Stefan segítségével, ennek központjává Zicát tette meg, és az új egyházat tíz püspökségre osztotta.22 Stefant 1222-ben ortodox rítus szerint is megkoronázták. 1227-ben elhunyt Stefan, őt fia, Radoslav követte a trónon.23 Radoslav után 1233-ban testvére, Vladislav lett a király, akinek az uralkodása alatt megerősödött a bolgár befolyás, amelynek 1243-ban vetett véget egy uralkodócsere, amikor Vladislavot testvére Uros (1243-1276) váltotta a trónon.24 Magyarország aktivitása a Balkánon a tatárjárást követően Magyarország a tatárjárást követően hamar talpra állt: IV Béla király már dalmáciai tartózkodása idején is aktív politikát folytatott, és közvetve bár, de itt került kapcsolatba a szerb állammal. Zára összetűzésbe került a térség egyik legbefolyásosabb államával, Velencével.2 5 Velence 1243-ban támadt Zárára, IV Béla pedig Dénes horvát bánt küldte segítségére.2 6 A sikertelen magyar felmentési kísérlet után a város polgárai elmenekültek, Velence pedig Nona ostromá-17 Heka L.: Szerbia állam- és jogtörténete i. m. 26. 18 Jovanka Kalic: Hum u srednem veku. Istorijski Öasopis 31. (1984) 27. 19 Konstantin Jirecek: Istorija Srba. Prva knjiga do 1527 godine. Politicka istorija, Beograd 1952. 167. 20 Jovanka Kalic: Drzava i crkva u Srbiji XIII veka. Zbornik radova za Vizantoloskog instituta 46. (2009) 132. 21 Jirecek, K.: Istorija Srba i. m. 171. 22 John V A. Fine: The late medieval Balkans. A critical survey from the sixth to the late twelfth century. Ann Arbor 1994. 116-119. 23 Dorde Bubalo: Da li su kralj Stefan Prvovencani i njegov sin kralj Radoslav bili saviadari? Zbornik radova za Vizantoloskog instituta 46. (2009) 210. 24 Fine, J. V A.: The late medieval Balkans i. m.137. 25 Wertner Mór: Negyedik Béla király története. Okirati kútfők nyomán. (Történeti, nép- és földrajzi könyvtár 55.) Temesvár 1893. (reprint: 2010.) 92. 26 Bertényi Iván: Magyarország nemzetközi helyzete a tatárjárás után. In: Unger Mátyás emlékkönyv. Emlékkönyv Unger Mátyás negyedszázados egyetemi történésztanári működése emlékére, és születésének hetvenedik évfordulója alkalmából. Szerk. E. Kovács Péter et al. Bp. 1991. 17.
