Századok – 2013
MŰHELY - Ternovácz Bálint: A szerémi latin püspökség alapításának és korai történetének vitás kérdései II/457
468 TERNOVÁCZ BÁLINT zött).7 4 A kői káptalan azonban ekkoriban biztosan nem tartozhatott a kalocsai főegyházmegyéhez, mert a szerémi püspökség önállóságát bizonyítja, hogy püspökei — ahogy fentebb szó esett róla — rendszeresen szerepelnek a királyi oklevelek méltóságsoraiban. Az 13. században még szinte kizárólag szerémi (Sirmiensis/Scirimiensis) néven szereplő egyházmegyét és püspökét7 5 a 14. század elejétől többféle néven említik a diplomák. 1313 és 1318 között ritkán (mindössze három oklevélben) megjelenik a „kői és szenternyei" (de Kw et Sancti Irinei)16 (ill. „szenternyei és kői")77 elnevezés, 1323-ban néhányszor „kői" {de Keu/Kw) püspökről esik szó,78 és ugyanebben az évben szerepel először a „szenternyei"7 9 (Sancti Irinei) megjelölés, amelyet ettől kezdve korszakunk végéig párhuzamosan használnak a mindvégig jellemző „szerémi"8 0 elnevezéssel. Mindez arra utal, hogy a püspökség ekkorra elveszítette missziós jellegét, hiszen a latin egyházban bevett módon központjaival (is) kezdték megnevezni. A László szerémi püspök és Angelus nyitrai főesperes közötti per jegyzőkönyve szerint a szerémi püspök 1309-ben a „Száva vizén túl fekvő" szenternyei egyháznál „szokott tartózkodni".8 1 Ez arra utal, hogy a püspökség tényleges központja ekkor már a Túlsó-Szerémségben fekvő Szenternyére tevődött át, amit az is alátámaszt, hogy a két káptalan közül csak a szenternyeiben mutatható ki főesperesek jelenléte.8 2 Összegzés Az 1229-ben alapított szerémi püspökség a kalocsai érsek, Csák nembeli Ugrin magánpüspökségeként jött létre: ez az egyetlen bizonyíthatóan magánalapítású püspökség a magyar egyház történetében. A szerémi püspök nem csupán a kalocsai érsek segédpüspökeként működött, ugyanis — amint az alapítást engedélyező pápai bulla is kijelenti — Ugrin érsek saját főegyházmegyéjéből kiszakított területen alapította meg a szerémi püspökséget, Kőn már az alapítástól kezdve saját széktemplommal és székeskáptalannal rendelkezett, az alapítás után alig néhány évtizeddel okleveles bizonyíték van rá, hogy a szenternyei káptalannak volt prépostja, illetve a szerémi püspökök 1254-től rendszeresen szerepelnek királyi oklevelek méltóságsoraiban. 74 Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. (Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé ülustrantia 1/1.). Bp. 1884. 180-181. 75 Az egyetlen kivétel: IV Ince pápa 1247-ben kiállított oklevele, amely „kői" (de Kew) püspököt ír (Theiner I. 205.). 76 AOklt III. 622, V 46. sz-ok. 77 AOklt III. 625. sz. 78 AOklt VII. 344. sz. [az oklevéltár függelékében] 79 AOklt VII. 344, VIII. 314, IX. 328, X. 356. sz-ok [az oklevéltárak függelékében] 80 AOklt III. 619, 620, 623, IV 131, 467, 530, 578, 604, 624, 633, 634, V 18, 50, 62, 248, 927, VI. 400. sz, ill. AOklt VII. 344, VIII. 314, IX. 328, X. 356. sz-ok [az oklevéltárak függelékében] 81 Ponit Ladislaus episcopus Sirmiensis, quod magister Cambio [...] venit ad ecclesiem sancti Yrinei, ubi episcopus Syrmiensis consuevit immorari [...]. - Acta legationis cardinalis Gentilis 1307-1311. (Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia I. 2.) Budapestini 1885. 321. 82 AOklt III. 794, 795. sz-ok, AOklt XXIV 664. sz, AOklt XXXI. 214. sz.
