Századok – 2013
MŰHELY - Ternovácz Bálint: A szerémi latin püspökség alapításának és korai történetének vitás kérdései II/457
MŰHELY Ternovácz Bálint A SZERÉMI LATIN PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSÁNAK ÉS KORAI TÖRTÉNETÉNEK VITÁS KÉRDÉSEI A Szerémség az elmúlt ezer év folyamán sokszor cserélt gazdát, szinte egyetlen évszázadot sem élt át békében, háborúk nélkül. A Duna és a Száva közé ékelődő, gazdasági szempontból már a középkorban is igen értékes terület1 története során volt már bolgár, görög, magyar, tatár, török, osztrák, szerb kézen, s nemegyszer jelentett ütközőzónát két ellenséges állam között. Legkésőbb all. század végére e területen is megszűnt a Marchia nevű — Szent István által létrehozott — határterület, és vármegyeszervezet jött létre.2 Hogy e régiót bekapcsolja a magyar egyházszervezetbe, illetve hogy erősítse a kalocsai érsek hatalmát a vidéken, Csák nembeli Ugrin kalocsai (bácsi) érsek 1229-ben megalapította a szerémi püspökséget, a Duna jobb partján fekvő kői központtal. Ennek a délvidéki püspökségnek a történetét a hazai szakirodalom csak érintőlegesen dolgozta fel, hiányosságokkal, olykor pontatlansággal, ami a források csekély számával magyarázható. Horvát részről Emerik Gasic pap-történész foglalkozott az egyházmegye történetével és főpapjaival 1944-ben Eszéken kiadott munkájában,3 a magyar Udvardy József pedig néhány kalocsai érsek életrajzában említ szerémi vonatkozásokat.4 Legújabban Koszta László érintette a püspökség történetének egyes kérdéseit.5 Tanulmányom célja a fennmaradt források segítségével rekonstruálni a szerémi latin egyházmegye korai történetét: összefoglalni az alapításra vonatkozó ismereteket, megvizsgálni a püspökség területi kiterjedését, valamint magánpüspökségként való működésének kérdéseit. Út a szerémi latin rítusú püspökség kialakulásához A Duna és a Száva közé ékelt, valamint all. századtól — a mindenkori bizánci-magyar erőviszonyok függvényében — bizonyos időközökben a magyar ki-1 A középkori Szerémségre általában 1. Kristó Gyula - Takács Miklós: Szerémség. In: Korai magyar történeti lexikon. Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp. 1994. (továbbiakban: KMTL) 642-643. 2 Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. (Nemzet és emlékezet). Bp. 1988. 456-458. 3 Emericus Gasic: Brevis conspectus historicus dioecesium Bosniensis-Diacoviensis et Sirmiensis. Essekini 1944. 4 Udvardy József: A kalocsai érsekek életrajza 1000-1526. (Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae XI.). Köln 1991. 5 Koszta László: Dél-Magyarország egyházi topográfiája a középkorban. In: A középkori Dél-Alfold és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged 2000. 41-80.
