Századok – 2013

KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Ördögi sugallattól vezérelve - egy 15. századi gyilkosság nyomában II/433

444 FEDELES TAMÁS sokan elzarándokoltak a Respublica Christiana fővárosába,62 köztük Újlaki Mik­lós boszniai király és népes, 110 főt számláló kísérete.6 3 E küldöttség tagjaként érkezett újólag Rómába Isztrói, aki ezúttal ura tekintélyét és személyes jelen­létét is latba vetve kívánta az egyre hosszabbra nyúló ügyet mielőbb befejezni.64 Érthető is szándéka, hiszen immár több mint egy esztendeje nem rendelkezett a benefíciumai nyújtotta bevételekkel, miközben a római ügyintézés tetemes költségeit elő kellett teremtenie. A szuplikációk, valamint a pápai bullák adatai alapján úgy tűnik, hogy el­sősorban a bácsi — természetszerűleg a pécsi benefíciumokról sem lemondva — olvasókanonoki stallum miatt vállalta a hosszú római procedúrát Isztrói. Az 1475 áprilisában előterjesztett folyamodványaiból ugyanis arról értesülünk,65 hogy a bácsi lektorátust tőle elfoglaló Aranyáni István és Alatnai Miklós ellen pert indított a Sacra Romana Rotán.66 Ez az intézmény volt Róma legfőbb egy­házi bírósági fóruma, amely a pápa megbízásából az elé utalt ügyekben döntött, illetőleg a pápai döntést előkészítette. Egy processzus azzal vette kezdetét, hogy a pápa vagy az alkancellár egy vizsgálóbizottságot jelölt ki, melyet egy cursor az ügyhallgatónak (auditor) adott át; és azzal végződött, hogy az ügy­hallgató felolvasta az ítéletet (sententia definitiva). Az auditorok természetesen képzett jogászok voltak, akik korszakunkban kinevezésükkel párhuzamosan a legtöbb esetben a pápai káplánok testületének is tagjai lettek. Isztrói perének idején - IV Sixtus 1471-es reformjának következtében - összesen 12 ügyhallga­tó működött párhuzamosan. Noha az ügyet vezető bíró hozta meg a döntést, s olvasta fel az ítéletet, a per folyamán a többi ügyhallgatóval és további szakér­tőkkel tanácskozott a kázusról. A peres ügyek során a hivatalnál alkalmazott advocatusok és procuratorok képviselték a szembenálló feleket. A Rotán tárgyalt esetek legnagyobb részét, s ezek közé tartozott a boszniai királyi káplán és kancel­lár ügye is, az egyházi javadalmakkal kapcsolatos processzusok jelentették.67 A bá-62 Kubinyi András: Magyarok a késő középkori Rómában. Studia Miskolcinensia 3. (1998) 83-91.; Csukovits Enikő: Középkori magyar zarándokok. (História Könyvtár-Monográfiák 20.) Bp. 2003. 63 Fedeles Tamás: „Bosniae 1...] rex [...] apostolorum limina visit". Újlaki Miklós 1475-ös római zarándoklata. Történelmi Szemle 50. (2008) 461-478. 64 Március 20.: „ad supplicationem domini regis Bozne modo premisso concessa": ASV Reg. Suppl. 716. fol. 202r. - A boszniai királyt és a vele érkezőket audiencián fogadta a Szentatya, melyet az Ospedale di Santo Spiritio egyik freskóján is megörökítettek. Florio Banfi: Roméi ungheresi del Giubileo del 1475. Niccolö Újlaki re de Bosnia in un affresco nell'Ospedale d S. Spirito dell'Urbe. In: Corvina (NS) 4 (é.n.) 499-512.; Florio Banfi: Magyar emlékek Itáliában. Bővített, átdolgozott kiadás. Szerk. Kovács Zsuzsa és Sárközy Péter. (Magyar-olasz tanulmányok/Studi e documenti italo-unghe­resi) Szeged 2005. 266-267. 65 ASV Reg. Suppl. vol. 717. fol. 255v, vol. 718. fol. 175r; vol. 721. fol. 107r"v . 66 Április 16.: „Stephanus de Histro lector canonicus ecclesie Bachiensis dictis suis lectoratu ac canonicatu et prebenda per Stephanum de Aranyan et Nicolaum de Alathnay spoliatus esset": ASV Reg. Suppl. vol. 717. fol. 255v. - A bíróság hivatalos neve: Audientia Sacri Palatii, illetőleg Audi­torium Causarum Sacrum Palatii. Hermann Hoberg: Inventario dell'Archivio délia Sacra Romana Rota (sec. XIV-XIX). A cura di Josef Metzler. (Collectanea Archivi Vaticani 34) Città del Vaticano 1994. 474-475. 67 Kivételt a magasabb egyházi hivatalok miatti perek képeztek, melyeket egy ad hoc kijelölt bíró tárgyalta, a kamarában intézték az ügyet. A Rotára 1. Franz Egon Schneider. Die Römische

Next

/
Thumbnails
Contents