Századok – 2013

KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Ördögi sugallattól vezérelve - egy 15. századi gyilkosság nyomában II/433

434 FEDELES TAMÁS dögi sugallatra (suadente diaboloJ3 elkövetett gaztetthez emberünket, akinek ráadásul felszentelt papként éppen ellenkezőleg, jó példát kellett volna mutatnia? Tanulmányom főhőse nem tartozik a magyar történelem különösebben ismert alakjai közé, sőt vélhetőleg a magyar középkor iránt érdeklődők többsége sem találkozott még nevével. Viszonylagos ismeretlensége leginkább azzal magyarázható, hogy Isztrói István sem az országos, sem pedig a regionális-lokális históriában nem játszott fontos szerepet, ebből következőleg neve az írott kútfőkben is elvétve szerepel. Az ismert dokumentumok döntően az ominózus emberölési ügy kapcsán keletkeztek, mely során Isztrói — egyházi személy lévén — a Római Kúriához fordult jogorvoslatért. Felmentése érdekében személyesen nyújtotta be kérvényeit (supplicationes) az Örök Városban.4

Mindazonáltal a processzus túlmutat személyén, s mi több, az országos politikához is némi adalékkal szolgál. Egy Dráva-vidéki jobbágy István a Baranya megye délnyugati szegletében, az Ormánságban fekvő Isztró (~ Ztro, Oztro, Iztro) nevű település szülötte volt.5

Családjáról mindössze annyit tudunk, hogy édesapját Péternek hívták.6

A falu a 14. század első feléig a Kán nembeli Siklósiak birtokában volt,7

tőlük 1341-ben a Győr nembeli Dersfi testvérek vették zálogba, azonban öt esztendő múltán már nem volt a fivérek kezén.8

A település középkori birtoklástörténetét a kedvezőtlen forrásadottságok miatt számos fehér folt fedi. Mindössze annyi bizonyos, hogy a 15. század második felében a Somogy megyei Barcs kastély tartozéka, mely 1480 nyaráig a Bakonyaiak, a család kihalását követően pedig — királyi adomány folytán — a Nagylucseiek tulajdonában volt.9

Az Isztrói família tehát jobbágyszármazású 3 Ezt a formulát a II. Lateráni Zsinattól (1139) kezdve az emberölést elkövetőkre alkalmazta a kánonjog. 4 Az üggyel kapcsolatos dokumentumok időrendben: 1) 1474. február 4.: DL 17 542; 2) 1474. szeptember 28.: Archivio Segreto Vaticano (a továbbiakban ASV) Registri Vaticani (a továbbiakban Reg. Vat.) Vol. 663. fol. 583r-584v

. (= függelék 2. sz.); 3) 1475. március 20.: ASV Registri delle Suppliche (a továbbiakban Reg. Suppl.) Vol. 716. fol. 201r"v

; 4) 1475. április 16. ASV Reg. Suppl. Vol. 717. fol. 175v 5) 1475. április 22.: ASV Reg. Suppl. Vol. 718. fol. 175r"v

; 6) 1475. május 2.: ASV Reg. Suppl. Vol. 719. fol. 45r v

; 7) 1475. május 2.: ASV Reg. Vat. Vol. 678. fol. 608v-610r. (Kiadása: Vetera monumenta historica Hungáriám illustrantia I—II. Ed. Theiner, Augustinus. Romae, 1859-1860. II. 447-448. (632. sz.) ( = függelék 3. sz.); 8) 1475. május 13.: ASV Reg. Suppl. Vol. 721. fol. 107r"v

. 5 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Bp. 1894. 492.; Györfly György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp. 19872. 318-319. Ma Csányoszró része, ugyanis a mai falu területén egykor három középkori település (Kiscsány, Isztró, Zsen) volt. 1934-ben Kiscsány és Oszró összeolvadása révén jött létre a mai falu. Vö. Baranya megye Földrajzi nevei. II. Szerk. Pesti János. Pécs, 1982. 677. (A községtörténeti összefoglaló Timár György munkája.) L. még Horváth J. Gyula-Timár György. XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564). In: Baranyai Helytörténetírás 1972. Pécs 1973. 115.; Engel Pál\ Magyarország a középkor végén. Bp., 2001. (PC-CD-Rom). 6 ASV Reg. Vat. Vol. 663. fol. 583r. 7 A Siklósiakra 1. Font Márta: Siklós középkori története. In: Város a Tenkes alján. Siklós évszázadai. Szerk. Vonyó József. Siklós 2000. 55-76. 8 Horváth Richárd: Castrum Teremhegy. Adalékok az udvarház terminus magyarországi történetéhez. Castrum 3 (2006) 60. 9 Az 1480. július 27-én kelt királyi mandátum Barcs kastély tartozékaiként a következő baranyai településeket (possessiones) sorolta fel: Gelye, Kysfalw, Kysyztrhro, Drachy, Wadasa, Chan,