Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Szegedtől Újvárig : az 1458-1459. esztendők krónikájához II/347
376 PÁLOSFALVI TAMÁS számolni a németújvári eseményekről, tisztázva a nádor szerepét. Ekkor térhetett Mátyás hűségére Ostfí Ferenc is, jóllehet először május 18-án szerepel a király híveként.19 8 Alsólendvai Bánfi Pálról és Szécsi Jánosról ekkoriban semmit nem tudunk: János alighanem meghalt időközben,19 9 míg Bánfi Pál augusztus elejére biztosan megtért Mátyás táborába.20 0 Újlaki Miklóssal tartott legtovább az alkudozás, nyilván nem véletlenül. Garai halála után ő lett Frigyes legfontosabb magyar támogatója, és alighanem éppen további kitartását biztosítandó kérte fel őt a császár márciusban született fia, Miksa keresztapjának.201 Újlaki végül júliusban egyezett ki Mátyással, komoly engedmények ellenében.20 2 Bár Frigyes a kőszegi összecsapás után is tett harcias nyilatkozatokat, egyre világosabbá vált, hogy személyes beavatkozására Magyarországon nem kell számítani. Ennek egyik oka egyértelműen magyar párthíveinek lassú elfogyása volt, a másik pedig II. Piusz pápa beavatkozása. Jóllehet Frigyes számított a keresztény egyház fejévé emelkedett egykori titkárának támogatására a magyar királyság ügyében is, Piusz egy pillanatig sem hagyott kétséget afelől, hogy az oszmánellenes harc elkötelezett híveként nem hagyja megkérdőjelezni Mátyás uralmának törvényességét. Álláspontjának képviseletét a továbbra is Mátyás udvarában tartózkodó Carvajal bíborosra bízta, aki április végén tárgyalt a császárral Bécsújhelyen. Bár a legátus közbenjárása nem hozott eredményt, a tárgyalások újrakezdődtek.20 3 Egyértelmű volt azonban, hogy ha lesz is megegyezés, az biztosan nem az 1458. novemberi alapokon fog létrejönni. Az 1458 novembere és 1459 februárja között lezajlott eseményeknek két nagyon fontos hosszútávú következménye volt Mátyás, illetve a Magyar Királyság szempontjából. Az egyik, hogy bár a „magyarajkú" lázadók 1459 nyarára mind visszatértek Mátyás hűségére, a Szentgyörgyi grófok, és főleg Vitovec János bán kitartása Frigyes oldalán elegendő volt ahhoz, hogy a magyar kormányzat kezét gúzsba kösse.20 4 Mátyás 1460 késő tavaszáig nem hagyta el Budát,20 5 és, ami a legfontosabb, semmit nem tudott tenni a szerb helyzet rendezésére. Ennek drámai következményei lettek, amelyek alapjaiban kérdőjelezték meg a magyar kormányzat addig követett politikáját. II. Mehmed szultán minden jel szerint tisztában volt Mátyás és a bosnyák trónörökös Szerbiát illető terveivel, és miután a boszniai oszmán csapatok hiába próbálták kézre keríteni Tamás fia Istvánt, személyesen szállt táborba.20 6 Istvánnak végül, magyar csa-198 DL 86 389. 199 Utolsó említése éppen a február 17-i oklevél: Engel P.: Genealógia i. m. Balog nem 3. Szécsi, 2. t; bla: felsőlendvai ág. 200 Borsa Iván: A Somogy Megyei Levéltár Mohács előtti oklevelei. In Somogy Megye Múltjábf 1. Levéltári Évkönyv 14. (1983) Szerk. Kanyar József. Kaposvár 1983. 47/96. Ekkor, másokkal együtt, birtokot kér fel Mátyástól. 201 Haller, B.: Kaiser Friedrich i. m. 134. 202 DL 88 341-342., DL 100-688. Vö. Kubinyi A: Mátyás i. m. 50. 203 Haller, B.: Kaiser Friedrich i. m. 138-140. 204 Vitovec János éppen az oszmán csapatok szerbiai felvonulása idején, 1459. április végén, május elején tör be csapataival a Dunántúlra, miután elfoglalta Verőcét: DF 213 806., regesztája: Bártfa 174. (1110. sz.) 205 Horváth R.\ Itinerárium i. m. 65. 206 Babinger, F.: Mehmed der Eroberer i. m. 173-174.
