Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Szegedtől Újvárig : az 1458-1459. esztendők krónikájához II/347
370 PÁLOSFALVI TAMÁS követ január 27-i grazi jelentése, miszerint a cseh királynak és a magyar királynak nézeteltérése van a császárral, aki Bécsbe megy, hogy tárgyaljon velük.163 De hogy jön ide Podjebrád, kérdezhetnénk? Nos, Podjebrádot Frigyes ugyanakkor ismerte el cseh királynak és választófejedelemnek, amikor Mátyás követeivel megegyezett a Szentkorona kiadása ügyében. A két dolog szorosan összefüggött, hiszen mindkettő azt jelentette, hogy Frigyes lemondott V László Luxemburg-örökségéről.16 4 Ebből viszont következik, hogy valamelyik pontban a császár megváltoztatta álláspontját, amivel kivívta mindkét szomszédos uralkodó neheztelését. Adódik a feltételezés, hogy ekkorra Frigyes már értesült a szegedi eseményekről, és legalábbis szerette volna megvárni, miként alakul a magyarországi helyzet, mielőtt kiadja kezéből az adu ászt. Mátyás és udvara akkortájt indult el Szegedről Buda felé, amikor a császár is hírét vehette Vitovec és a magyar király szakításának. Elég valószínű, hogy ekkor már tudtak Mátyás környezetében az elégedetlenek szervezkedéséről, vagy legalábbis készültek valami ilyesmire, hiszen eredetileg a királynak az volt a szándéka, hogy megvárja a bosnyák trónörökös érkezését. Azoknak a báróknak és tekintélyes nemeseknek a többsége, akik február 10-én ismét hűséget esküdtek Mátyásnak, a királlyal együtt érkezett Szegedről Budára; némelyekről ez biztosan tudható,16 5 mások esetében a mozgósítás már említett nagysága valószínűsíti. A távollévőket, például Pálóci László országbírót, aki a délvidéki hadmozdulatok idején a Felső Részeken volt elfoglalva,16 6 vagy már Szegedről, vagy útközben értesítették. Az nem világos, hogy a megismételt hűségeskü gondolata mikor merült fel, de az figyelemre méltó, hogy Mátyás gyakorlatilag egyfajta ligára lépett a pártján maradó főurakkal: cserébe azok hűségéért, ő is esküvel ígérte, hogy megvédelmezi őket jogaikban, az ország jogaiban és szokásaiban csak az ő tanácsukkal és hozzájárulásukkal eszközöl változtatásokat, és a híveitől elfoglalt erősségeket akár pénzzel, akár erővel visszaszerzi. Az oklevél fogalmazása sejteti, hogy Mátyás újabb elpártolásoktól tartott, kényes helyzetét tekintve alapos okkal.16 7 Hogy eközben, illetve ezután mi történt a lázadók táborában, arra egyetlen forrásunk a már idézett levél, amely február 22-én kelt Kassán.16 8 Bár a for-163 Haller, B.: Kaiser Friedrich i. m. 126. 164 Uo. 121. Ebből a szempontból figyelemre méltó, hogy az alább tárgyalandó választási oklevélben a lázadó bárók egyik indoka Frigyes választására éppen az volt, hogy rokona V Lászlónak. A „Luxemburg-örökség" kifejezést Haller használja, de ez annyiban félrevezető, hogy a cseh és a magyal korona országait V László ténylegesen az apjától, Habsburg Alberttől örökölte. 165 Hye n p] Várdai István kalocsai érsek (Zichy X. 5-6., hibás dátumfeloldással), Ország Mihály nádor (DL 38 322., DF 287 757.), Rozgonyi Osvát és János (DL 15 298., DF 269 244.), Várdai Al idár (DL 88 333.), Lábatlani János és a fivérei (DF 272 129., DF 240 421.), Laki Tuz János (DL 101 749.), a Maróti fivérek (DL 15 309.), Perényi István (DF 222 740.) és Spirancic Pál (DL 38 536.). Turóci Benedek és Szomszédvári Henning minden bizonnyal azért hiányzik a február 10-i eskütevők közül, mert ők a Száváig kísérték a bosnyák királyt, és nyilván nem értek vissza. Ugyanebből a levélből tudjuk azt is, hogy Várdai István és Rozgonyi János Diakóig mentek a bosnyák uralkodóval. L. fenn a 133. jegyzetet. 166 DL 88 334.; Zichy X. 48. 167 L. fenn a 153. jegyzetet. 168 DF 213 775., kiadva teljes szöveggel: Bártfa 169-170. (1079. sz.)
