Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Szegedtől Újvárig : az 1458-1459. esztendők krónikájához II/347
364 PÁLOSFALVI TAMÁS táboroztak, a Dunán átkelve érkezett október legelején Péterváradra, a mozgósítás kijelölt helyszínére.11 1 Innen Szilágyit csapatok élén Kevére küldte, hogy lelket öntsön a despotába, nehogy az félelmében megegyezzen az oszmánokkal,11 2 maga pedig dél felé indult. A magyar sereg elől a Szávától északra táborozó török csapatok menekültek, és a Száván való átkelés közben komoly veszteségeket szenvedtek. Mahmud pasa ugyanakkor a török fősereggel visszahúzódott Szerbia belsejébe, hogy főképpen gyalogosokkal egészítse ki seregét. Mátyás még útközben intézkedett Szávaszentdemeter megerősítéséről, majd maga is átkelt a Száván, és bevonult Nándorfehérvárra.113 Itt csaknem egy teljes hónapot töltött, de további jelentősebb hadmozdulatokról nem tudunk, mielőtt a király november elején elhagyta a várost, hogy Temesváron keresztül visszatérjen Szegedre.11 4 A magyar sereg tétlensége annyira nyilvánvaló volt, hogy elterjedt a hír: Mátyás titokban fegyverszünetet kötött az oszmánokkal.11 5 Ez aligha volt igaz, de az egyértelmű, hogy a király semmi olyat nem akart tenni, ami elkerülhetetlenül kiváltott volna egy nagyobb szabású oszmán ellenakciót. Ezért nem próbálkozott meg Galambóc visszafoglalásával, amihez biztosan elég ereje lett volna, és ezért nem próbálta csatára kényszeríteni a ruméliai beglerbéget sem. Döntésében biztosan szerepet játszott, hogy szeptember 29-én lejárt a Felső Részeket megszállva tartó kompániákkal kötött fegyverszünet, és tartani lehetett a harcok kiújulásától.11 6 De szerepet játszott az is, hogy 1458 őszén reális esély mutatkozott a Szentkorona visszaszerzésére, és így Mátyás uralmának gyors megszilárdítására. Ez pedig, a jelek szerint, minden más megfontolással szemben elsőbbséget élvezett ekkor. Ennek esett áldozatul Szilágyi Mihály. Frigyes császárnak a magyar ajánlatra adott válasza már a déli végeken találta Mátyást. Hogy a magyar udvarban milyen reakciókat váltott ki a császári válasz, nem tudjuk, de tény, hogy rövidesen ismét Vitéz János kelt útra Frigyeshez, ami annak a jele, hogy esély mutatkozott a megállapodásra.11 7 Közben azonban más is történt: valamikor szeptember végén a bosnyák király követei is megjelentek Mátyás előtt.11 8 Az általuk javasolt megoldás a későbbiek fényében a következő lehetett: a bosnyák trónörökös feleségül veszi Lázár despota leányát, megkapja vele a maradék Szerbiát, elismeri Mátyást urának, és szakít az oszmánokkal. Mátyás számára a dolog két előnnyel is járt volna. Az egyik, hogy a Hunyadi birtokok feláldozása nélkül sikerült volna rendezni a szerb problémát, úgy, hogy közvetlen magyar beavatkozásra sem kerül sor. A másik, hogy a továbbiakban Boszniára is számítani lehetett volna az oszmánok elleni kü ideiemben. Valószínű ugyan, hogy a szerb, sőt a bosnyák várak fenntartása elsősorban magyar pénzből történt volna, de erre, feltéve, hogy sikerül a meg-111 Horváth R.: Itinerárium i. m. 63-64. 112 MDE I. 35. 113 Minderre 1. MDE I. 36-39. 114 Horváth R.\ Itinerárium i. m. 64. 115 „si dubita et dicto re non abbia intellizentia col Turco segreta di qualche treuga" - MDE I. 40. 116 DF 213 732., regesztája: Bártfa 161. (1034. sz.). 117 Haller, B.\ Kaiser Friedrich i. m. 121. 118 MDE I. 38.
