Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Frank Tibor: Magyarország az újabb angol-amerikai történeti irodalomban I/215
220 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE dár-korszakot a rendszerváltás után Andrew Felkay Hungary and the U.S.S.R., 19561988: Kadar's Political leadership (New York: Greenwood Press, 1989) és Tőkés Rudolf (Rudolf L. Tokes, szül. 1935) Hungary's Negotiated Revolution: Economic Reforms, Social Change, and Political Succession, 1957-1990 (Cambridge University Press, 1996) dolgozta fel. Erdély etnikai konfliktusait mutatta be Ludányi András munkatársaival (Andrew Ludanyi, szül. 1940), már 1983-ban: Transylvania - The Roots of Ethnic Conflict, ed. by John F. Cadzow, Andrew Ludanyi, and Louis J. Elteto (Kent, OH: Kent State University Press, 1983), a sololdalü Várdy Béla (Steven B. Vardy, szül. 1936) pedig megírta az első angol nyelvű magyar historiográfiát, egyikét a korszak leghasznosabb könyveinek: Modern Hungarian Historiography (Boulder, CO: East European Monographs, 1976). Több amerikai munka született a magyar nacionalizmus történetéről. Alice Freifeld könyve, a Nationalism and the Crowd in Liberal Hungary, 1848-1914 (Washington, D.C.: Woodrow Wilson Center Press with The Johns Hopkins University Press, 2000) újat adott, amikor az utcai tömegek szerepét is bevonta az elemzés tárgykörébe. Az ifjú Paul A. Hanebrink a nacionalizmus elemzési keretéül a keresztény Magyarországot választotta, 1890 és 1944 között: In Defense of Christian Hungary: Religion, Nationalism, and Antisemitism, 1890-1944 (Ithaca: Cornell University Press, 2006). Lee Congdon (szül. 1939) témaválasztása a magyar értelmiségi kivándorlásra esett az I. világháború utáni évtizedekben: Exile and Social Thought: Hungarian Intellectuals in Germany and Austria, 1919-1933 (Princeton, NJ: Princeton University Press, 1991), s ezzel ismét új, eleddig szinte járatlan utakra lépett, jócskán kitágítva a magyar történelem szokásos elemzési körét. Magyar témaállítás Nagy-Britanniában Az Egyesült Államokkal ellentétben Nagy-Britanniában mintha többen lennének a brit származású hungarológusok, mint a magyar eredetűek. Doyenjük Robert J. W. Evans, az Oxfordi Egyetemnek sokáig a Regius Professor of Modern History kitüntető címet viselő történész professzora. Robert John Weston Evans (szül. 1943) nemcsak kiválóan megtanult és beszél magyarul, de a Habsburg Monarchia iránti érdeklődésének tengelyébe Csehország mellett Magyarországot állította. Legutóbbi könyve Austria, Hungary and the Habsburgs (Oxford, 2006). A Londoni Egyetemnek ugyancsak van brit magyar-történésze, a School of Slavonic and East European Studies tanára, Martyn Rady (szül. 1955), középkorász, akinek gazdaság- és társadalomtörténeti érdeklődése legutóbb a Nobility, Land and Service in Medieval Hungary (Palgrave, 2000) című munkában öltött testet. A nemrégiben fiatalon elhunyt, tehetséges, ötletgazdag Mark Pittaway (1971-2010) legfontosabb munkája az Industrial Workers and the Socialist State in Hungary című disszertációja volt (Liverpool PhD Diss. 1998), benne az ipari munkásság magyarországi szerepének és megpróbáltatásainak finom elemzésével.
