Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kövér György: Fordulat, forradalom után? A magyar gazdaságtörténet-írás a nemzetközi trendek tükrében I/189
200 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE gyobb autonómiára szegedi professzorként, mindenesetre ennél sokkal tárgyilagosabban, (tulajdonképpen Benda alapján) leíró módon ismertette az „ún. kliometria" módszertani eljárását.4 7 Aligha csodálkozhatunk ezek után, hogy a kliometria magyarországi recepciója finoman szólva elodázódott. A nyolcvanas években már olyan hangokat lehetett hallani, hogy erre azért sem érdemes sort keríteni, hiszen „a kliometria halott".4 8 A tudomány dolgai azonban sohasem olyan egyszerűek, mint egy termelési függvény. 1983-ban jelent meg Amerikában John Komlos (*1944) könyve (disszertációja), amelyet a Századok hasábjain Ránki György — akkor már több éves bloomingtoni tapasztalatokkal a háta mögött — ismertetett (bár a recenzió csak posztumusz jelent meg).4 9 Ebben Ránki láthatóan felülvizsgálta korábbi álláspontját a kliometriával kapcsolatosan: „...végül is a gazdaságtörténet nem gazdaságtörténet, ha nem megfelelően kap benne helyet a számszerű megközelítés, [...] könyvének eredményei közül mindenek előtt ezeket az újszerű és lényeges számításokat emelem ki."5 0 Persze, aki csak kicsit ismerte Ránkit, tudhatja vagy kitalálhatja, hogy azért három érdemi kritikai elem ebből a recenzióból sem maradhatott el. Ez azonban a kliometrikus beállítódás számára maga a recepció. Komlos könyve azután — sajnos igen rossz fordításban — a rendszerváltás évében magyarul is megjelent, ami kétségtelenül fontos lépést jelentett a megkezdett úton való továbbhaladásban, bár kérdésfeltevései azóta sem szivárogtak be kellően a magyar történetírás vérkeringésébe.5 1 Csak jelzésképpen idézzük fel a légkör megértéséhez, hogy amikor 1993. május 5-én Komlos először tartott Budapesten, a Közgáz 3001-es termében Mi a kliometria címen előadást, akkor a rendezők sorában a Gazdaságtörténeti Tanszék a Széchenyi, a Rajk Szakkollégium és a Társadalomelméleti Kollégium után csak a negyedik helyen következett. Szisztematikus, hét előadásból álló kliometrikus egyetemi kurzusra először az ELTE újonnan alakult Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéke rendezésében Scott M. Eddie (1935*) vendégprofesszori meghívásakor került sor a kilencvenes években. Az előadás anyagát a debreceni Csokonai Kiadónál sikerült megjelentetni.52 Mint az azóta többször kipróbált oktatási gyakorlat mutatja, ennek a könyvecskének a segítségével azok is betekintést nyerhetnek a kliometrikus gondolkodásmódba, akiket egyébként nem vonz a kvantitatív 47 Gyimesi Sándor: A történetkutatás új módszereiről. In: Szegedi Bölcsészműhely '77. Szeged, 1978. 29-62. A vonatkozó rész: uo. 40-42. 48 Gunst Péter (1934-2005) kijelentése egy tanszéki beszélgetésen. 49 John Komlos: The Habsburg Monarchy as a Customs Union. Princeton Univ. Press, 1983. Ránki recenziója: Századok, 122. (1988:3) 509-511. 50 Ránki, Gy.: Közgazdaság..., i. m. 509. 51 John Komlos: Az Osztrák-Magyar Monarchia mint közös piac. Ausztria-Magyarország gazdasági fejlődése a tizenkilencedik században. Maecenas, Bp. 1990. A magyar fordítás bírálatát lásd Kövér György: A magyar gazdaságtörténet régi útjai. BUKSZ, 4. (1992: 2) 182-183. A Benda Gyula által Komlossal készített életút-interjút lásd: Aetas, 21. (2006: 2-3) 259-265. 52 Scott M. Eddie: Ami „köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1996. A szerzővel készült életút-interjút lásd: Aetas, 19. (2004: 1) 187-199.
