Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3

14 EGRY GÁBOR lozsvári Papp József, aki a Függetlenségi Párt titkára, Szőcs Géza, aki egy ízben a párt képviselőjelöltje volt. Az sem meglepő ezek után, hogy a szövetséget, személyi kapcsolatokon keresztül szoros szálak fűzték az ellenzéki sajtóhoz is. Zágoni István a Függetlenségi Párt hivatalos erdélyi orgánumának, az Újságnak volt a főszerkesztője, előtte ezt a posztot betöltötte Papp József is, aki emellett a hírlapírók szindikátusának jogtanácsosa és ügyésze is volt. Magyary Mihály az Ellenzék főszerkesztőjeként tevékenykedett. A politikusok közül Bölöni Zoltán a zilahi Független Újság szerkesztője és kiadótulajdonosa volt, Fekete Andor a Székely Lapok alapítója és több budapesti lap tudósítója volt, Ferenczy Géza az Erdővidék című hetilap tulajdonosa és társszerkesztője, Győrffy Gyula korábban a Magyarság szerkesztőjeként tevékenykedett. Sümeghy Vilmos még ennél is komolyabb pozíciókkal bírt a Magyarország Újságkiadó Rt. igazgatójaként és a Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége igazgatósági tagjaként. Rajtuk kívül Zakariás János a Brassói Hírlap munkatársa, Zlamál Ágoston, katolikus egyházi személy pedig a Gyulafehérvári Hírlap és a Közművelődés szerkesztője is volt. A sajtón és a politikán kívül érdemes még kiemelni az egyházakat és az egyéb társadalmi-gazdasági szervezeteket is, mint amelyekhez a szövetséget különböző erősségű szálak fűzhették. Különösen a katolikus egyháziak részvétele volt jelentős a szövetség vezetőtanácsában. Kiemelhető a fentebb már említett Zlamál Ágoston szentszéki tanácsos és a római katolikus főgimnázium tanára; Bárány Lukács szamosújvári örmény katolikus főesperes; Fejér Gerő kanonok, a római katolikus státus igazgatója, az Országos Közoktatási Tanács tagja, és emellett a gyulafehérvári főgimnázium igazgatója is; Hirschler József kolozsvári egyetemi lelkész és a Marianum alapítója, Rasch Károly lelkész szintén a gyulafehérvári főgimnáziumban tanára; lovag Takó János esperes, gyergyóditrói plébános. A katolikus egyház vagy egyházi intézmények fontos személyiségei mellett az unitáriusok és a reformátusok esetében is találunk szimbolikusnak tekinthető vezetőtanácsi tagokat. Az említett Ferenczy Géza a magyar unitáriusok főtanácsának is tagja volt, az udvarhelyszéki, háromszéki és felső-fehéri egyházkörök jogtanácsosa, míg Gáspár János a nagyenyedi Bethlen Kollégium és a nagyenyedi református egyházközség főgondnoka volt. Mindazonáltal a szövetséget az egyházakhoz fűző kapcsolatrendszer inkább esetlegesnek, sporadikusnak tűnik. A katolikusok esetében láthatóan egy-egy intézményhez kötődik (Gyulafehérvéri Főgimnázium, részben a Katolikus Státus), a protestáns egyházak esetében már legfeljebb egy-egy kiemelkedő világi figurához. Hasonló a helyzet a világi társadalmi szervezetek esetében. Bár a szövetség eredetileg az EMKE politikai szervezeteként határozta volna meg önmagát, a két intézményt igazán szoros kapcsolat nem fűzte egymáshoz. Apáthy és Fosta Béla részt vettek az EMKE vezetésében is, ahogy Bíró Balázs ügyvéd, egyetemi magántanár is. Rajtuk kívül az EMKE helyi szervezői, vezetői közül ketten kaptak helyet a vezetőtanácsban, Gáspár János (ő az igazgató választmánynak is tagja volt) és Zakariás János. Posta Béla és Wesselényi Ferenc (mindketten Apáthy párttársai még az Új Párt szervezésének korszakából) az Erdélyi Múzeum Egyesület vezetésében is szerepet vállaltak, az előbbi az érem-