Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Vonyó József: A Magyarországi történetírás nemzetközi összehasonlításban. A Magyar Történelmi Társulat 2012. évi vándorgyűlése (Pécs, 2012. szeptember 21-22.) I/161
A MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETÍRÁS NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN A Magyar Történelmi Társulat 2012. évi vándorgyűlése (Pécs, 2012. szeptember 21-22.) A kiegyezés évében, 1867-ben alapított Magyar Történelmi Társulat az egyik legrégibb magyar tudós társaság, mely ma is fontos és hasznos tevékenységet folytat a történettudomány aktuális kérdéseivel kapcsolatos állásfoglalások, illetve az új kutatási eredmények széles körben történő megismertetése révén. Fontos szerepet kapnak ebben előadás(sorozata)i, konferenciái, folyóiratai, könyvkiadói tevékenysége. Mindez azonban az utóbbi egy-másfél évtizedben — csekély kivételtől eltekintve — Budapestre koncentrálódik. A vidéki társulati csoportok működése — több ok miatt — beszűkült, elvétve kerül sor általuk kezdeményezett és önállóan szervezett szakmai programokra. Az egyre fájóbb hiányt növelte a Társulat régi hagyományának, vándorgyűlése évenként más-más vidéki városban történő megrendezésének megszakadása. Az először 1868-ban Kolozsvárott tartott fórum több mint egy évszázadon keresztül a társulat egyik legfontosabb rendezvénye volt. Az 1980-1990-es években már kihagyásokkal került megszervezésre: utolsó alkalommal 1997-ben Szombathelyen. E hagyomány felelevenítését kezdeményezte a társulat 2010. évi közgyűlésén a dél-dunántúli csoport, vállalva egyben a házigazda szerepét. A megvalósítás a pénzügyi feltételek hiánya miatt elhúzódott. Megrendezésére 2012 szeptemberében kerülhetett sor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően. A szervezők kezdeményezésére két konferencia zajlott a rendezvény keretében. Egyrészt öt előadó tekintette át egy-egy területen a magyarországi történetírás helyzetét a nemzetközi trendek tükrében. (Az előadások szerkesztett változatát és a vita összefoglalóját közöljük.) A második napon a Dél-Dunántúl 12 fiatal (40 év alatti) kutatója kapott lehetőséget új eredményeinek bemutatására. Egy ország tudományos élete akkor fejlődhet szervesen, ha minden régiója részt vesz a munkában, a felhalmozott ismeretek széles körben válnak közkinccsé, a közösen elért eredményeket pedig nemzetközi mércével mérik, a nemzetközi tudományos életben polgárjogot nyert módszerekkel, eredményekkel egybevetik, s a hiányokat felismerve közösen tesznek erőfeszítéseket azok pótlására. A konferencia témáját az indokolta, hogy meglehetősen általános vélemény szerint a magyarországi történettudomány eredményei — miként azt Frank Tibor alább olvasható előadása kimondatlanul is érzékelteti — nem eléggé ismertek külföldön, a nemzetközi tudományos életben kimunkált módszereket, szemléletmódot pedig sokan elutasítják a honi szakmai életben. Ennek egyik kedvezőtlen következménye, hogy — Gyáni Gábor sarkos megfogalmazásával élve — „nem létezik Magyarországon érdemi történetelméleti kutatás és gondolkodás". A konferencia elsődleges célja az volt, hogy e problémák néhány részterületen történő megvitatása révén ösztönzést adjon a téma továbbgondolására, s további helyzetfeltáró vizsgálatok elvégzésére, részletesebb, külföldi szakemberek részvételével is zajló tisztázó viták szervezésére - végső soron a
