Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Vörös Boldizsár: „Nagy Péter 1703 és 1710 között tizenkilenc ízben küldött tüzértiszteket Rákóczinak és két ízben ágyúkat". Propagandisztikus történelemhamisítás a szovjet-magyar jó kapcsolatok megalapozása érdekében I/131
TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS A SZOVJET-MAGYAR JÓ KAPCSOLATOK ... 157 lentetett Magyar-orosz történelmi kapcsolatok című tanulmánykötet lapjain közzétett, II. Rákóczi Ferenc és I. Péter diplomáciai kapcsolatainak kezdetei címmel közreadott munkájának egyik jegyzetében: „Fogarasi Béla-Illés Béla: Magyar-orosz történelmi kapcsolatok (Bp. 1945) brosúrája Rákóczi és az oroszok c. fejezetben a történeti adatokat erősen összekeveri szépirodalmi elemekkel, ezért részletesen nem foglalkozunk vele."69 A „szocialista" rendszer propagandájában kulcsfontosságú „szovjet-magyar barátság"-ot történelmileg legitimálni, erősíteni hivatott kitaláció az 1950-es évek közepétől már nem került be valóságosként jelentős történettudományi munkába.7 0 Joggal írhatta tehát 1982-es, Münchenben megjelent, A nemzeti múlt legendái és tilalomfái című tanulmányában az ekkor Angliában dolgozó Péter László „Nagy Péter cár Rákóczinak küldött ágyúi"-ról, hogy „hamar kimúlt tanmese" volt.7 1 Ám I. Péter cár és II. Rákóczi Ferenc 1707-es, ténylegesen megtörtént szövetségkötését, a kitalált mozzanatok nélkül is, a „szovjet-magyar barátság" történelmi előzményeként ábrázolta például az 1953-ban megjelent, A magyar nép története. Rövid áttekintés című többszerzős munkában Heckenast Gusztáv: „1707 szeptemberében érte el a magyar szabadságharc legnagyobb külpolitikai sikerét: a felemelkedő Oroszország nagy uralkodója, I. Péter Varsóban szövetséget kötött Rákóczival. Nagy Péter volt az egyetlen európai uralkodó, Oroszország volt az egyetlen hatalom, amely egyenrangú félként szövetséget kötött a szabadságáért harcoló magyar néppel és fejedelmével, II. Rákóczi Ferenccel. A Szovjetunió népei és a magyar nép közt fennálló szoros barátságnak és szövetségnek erre a történeti előzményére is, amely az orosz és a magyar nép történelmének egyik dicsőséges korszakában, a Habsburg-reakció elleni harcban született meg, érvényes Rákosi elvtárs megállapítása: »Hazánk akkor volt erős, megbecsült és független, mikor sorsát a nemzetközi haladással kötötte össze.« (Rákosi Mátyás: A békéért és a szocializmus építéséért. Szikra 1951. 532. I.)"72 69 Perényi József: II. Rákóczi Ferenc és I. Péter diplomáciai kapcsolatainak kezdetei. In: Magyar-orosz történelmi kapcsolatok. Szerk. Kovács Endre. „Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Bp. 1956. 93.: 13. jegyz. Egy 1956-os munkájában pedig Niederhauser Emil azt írta a Fogarasi-Illés-féle Magyar-orosz történelmi kapcsolatok c. kötetben olvasható szövegekről (így a Rákóczi és az oroszok c. cikkről is), hogy forrásokkal nincsenek mindig kellőképpen alátámasztva: „Diese Aufsätze behandeln einige Fragen der Beziehungen, aber quellenmässig sind sie nicht immer genügend untermauert." E[mil] Niederhauser: Geschichtswissenschaftliche Arbeiten in Ungarn über die Beziehungen zu den slawischen Völkern zwischen 1945-1955. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae 2. (1956) 438-439. 70 Ugyanakkor a Szabad Ifjúság egy 1955. februári cikkében még az állt, hogy „Nagy Péter cár négy éven át pénzzel, ágyúval és instruktorokkal támogatta népünk szabadságharcát." Agárdi Ferenc: Nagy Péter cár és a magyarok. Szabad Ifjúság 1955. február 8. 4. 71 Péter László: A nemzeti múlt legendái és tilalomfái. In: Belső tilalomfák. Tanulmányok a társadalmi öncenzúráról. Szerk. Karátson Endre - Neményi Ninon. Hollandiai Mikes Kelemen Kör, München, 1982. 150. - 1987-es tanulmányában Kosáry Domokos az egyik példaként hozta fel az esetet azon eljárásra, „amikor a rosszul értelmezett »pártosság« címén [...] fiktív elemekkel helyettesítették azt a megbízható információt, amellyel éppen a jó ügyeket kellene leginkább támogatni". L. Kosáry Domokos: A történelem veszedelmei. In: Uő: A történelem veszedelmei. írások Európáról és Magyarországról. Magvető Könyvkiadó, Bp. 1987. 507-508., 511-512.: 9. jegyz. 72 Heckenast Gusztáv: Függetlenségi harcok a török és a Habsburg-hódítás" korában (1526— 1711). In: Uő - Incze Miklós - Karácsonyi Béla - Lukács Lajos - Spira György: A magyar nép törté-