Századok – 2013

MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513

A LONDONI MAGYAR HÍRSZERZÉS 1951 ÉS 1965 KÖZÖTT

1541

A fent említetteken túl a Központ bejáratottnak tűnő tippekkel is rendelkezett:

„Uzoni Gábor” (Ugray Gábor)119 58 éves volt csendőr alezredes, a II/5 osztály ügynöke, kompromittálása folyamatban, lehetősége van kivándorolni, az MHBK ellen kívánják felhasználni.120 „Vonatos” 27 éves magyar származású disszidens, az ellenforradalom alatt börtönből disszidált, 1950-1955 között az AVH beosztottja volt, egy év operatív iskolát végzett. Azt a tényt, hogy AVH alkalmazott volt, elhallgatta. Kompromittálás fenyegetésével kívánták beszervezni. „Márki” 43 éves, volt Katpol ügynök, munkához való rossz viszonya miatt kizárták a hálózatból. „Görgelyi” 40 éves magyar állampolgár AVH beosztott, a Vizsgálati Főosztály volt vezetője. Elbocsátása után az ORION rezidense. Kapcsolatfelvételt, sikertelenség esetén kompromittálást terveznek. „Török András” volt magyar állampolgár volt csendőr főhadnagy, az MHBK egyik londoni vezetője, otthon maradt feleségét beszervezték, rajta keresztül irányított levelezést folytattak vele.121

Az 1957 második félévi munkaterv minden korábbihoz képest komoly elmozdulást jelentett. Nemcsak a felmerült ügynökök és jelöltek nagy létszáma miatt. Először fordult elő a rezidentúra történetében, hogy a rezidentúra beosztottainak tervszerű összeállítást kellett készíteniük a hosszú találkozóra, a rövid találkozóra (anyagátadás) és a kapcsolatfelvételre alkalmas helyekről (összesen 30 darabról), részletes indoklással.

Mindehhez a munkához a rezidentúra ellátmánya évi 4800 fontot tett ki (1 font = 2,8 USA dollár). Ebből találkozókra, jutalmakra 1800 fontot, beszervezések előkészítésére 1700 fontot, tippkutatásra 90 fontot, dokumentumvásárlása 200 fontot, nyelvórákra 860 fontot terveztek, valamint 40 font szociális segélyt szántak. Tervek szerint az Ausztrián keresztül telepített ügynökök finanszírozására további évi 70.000 schillinget (2692 USA dollárt) tartottak szükségesnek. Ez mindösszesen 16.132 USA dollár, ami azonban nem tartalmazza a hírszerzők fizetését. Ha figyelembe vesszük, hogy a rezidentúra költségvetése 1955 óta nem lehetett ennél lényegesen kevesebb, a későbbi időszakban pedig még nőtt is, és mindezt szembeállítjuk az elért eredményekkel, akkor a hírszerzés ezen időszaka a pénzkidobás korszakának minősíthető.

Az emigráció elleni munka 1956 után

A Központ egyik jelentése szerint „az irodalmi-kulturális emigráció elleni vonal munkáját 1958 elején kezdtük meg. A terület számunkra csaknem teljesen ismeretlen volt.”122 - ennek fényében teljesen érthetetlen, mivel töltötték min119 ÁBTL K-305 „Uzoni Gábor” azaz Ugray Gábor volt csendőr alezredes Marosvásárhelyre vonult be és Budapesten szerelt le. Mint a csendőrnyomozó részt vett az erdélyi kommunisták felderítésében. 1945-ben háborús főbűnösként több hónapig volt börtönben Salzburgban. 1948-ban elítélték 6 évre, 1951-ben internálták Kistarcsára. 1953-ban, a szabadulása után ref. alá helyezték.

120 ÁBTL 0-8-003/1, 311.

121 Lásd ÁBTL 0-8-003/1, 304-322. jelentés 1957. július 26. az angol alosztály munkájáról.

122 Idézi Rainer M. János: Esetek a magyar hírszerzés történetéből 1957-1967. In: Rubicon, 2002/6-7, 50-51.