Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
1538 UNGVÁRY KRISZTIÁN lyet először Király Béla105 vezetett, de a vezetésbe nem sokkal később dálnoki Veress Lajos vezérezredes is bekapcsolódott. Kettejük között hamar rivalizálás alakult ki, ami a szervezet két frakcióra bomlását eredményezte. Az angliai és európai szervezet vezetését Veress vette át, Király 1962 után az USA-ban telepedett le. Tagsága miatt fontos volt a Magyar írók Szövetsége Külföldön (MISZK), amelyet a Congress for Cultural Freedom nevű amerikai szervezet kezdeményezésére 1957. március 15-én alakítottak meg. A megalakulás évében 98, 1958- ban 126 taggal rendelkezett. A viszonylag csekély létszám félrevezető lehet, mivel Faludy, Ignotus, Pálóczy-Horváth, Aczél Tamás, Méray Tibor, Cs. Szabó László, stb. is tagjai voltak a szervezetnek. Nincs adat arra, hogy a rezidentúra a forradalmat követő fél évben bármi érdemlegeset tett volna, igaz, arra sincs adat, hogy a Központ tett-e valamit a munka megindítása érdekében. Az első utasítás 1957. május 10-én érkezett és azt tartalmazta, hogy a menekültek többségében nem szabad „fasisztát és ellenforradalmárt látni”, mivel döntő többségük minden bizonnyal nem is vett részt ellenforradalmi cselekményekben. Kijelölték a munka fő irányait is. Ezek szerint elsősorban a szociáldemokrata emigráció és az MHBK ellen kellett tevékenykedni. Mivel a rezidentúra fél év alatt nem volt képes összefoglaló jelentést felterjeszteni a különböző emigráns szervezetekről, ezt is megkövetelték. Kifogásolták, hogy a rezidentúra passzivitása miatt az angol emigráció vonalán a Központ semmilyen jelentős lépést nem tudott tenni és segítséget sem tudott adni. Sokatmondó a rezidensnek címzett kérdés: „Vajon kijutott-e az emigrációs vonal azokból a szűk keretekből, melyekben az októberi események előtt volt? (...) Szeretnénk világosan látni, hogy az elvtársaknak milyen elképzeléseik vannak az új lehetőségek felhasználására, tettek-e már ezirányban lépéseket?”106 A rezidentúra és egyáltalán az állambiztonság működtetésének legfontosabb feltétele a központi nyilvántartás volt. Az AVH mintegy másfél millió emberről gyűjtött különféle adatokat. Ezek közül bőségesen akadt olyan, amit zsarolásra is fel lehetett használni, mint például az 1956 előtt történő ügynöki beszervezések. Mivel sem a Központ, sem a rezidentúra nem volt abban a helyzetben, hogy a szabad nyugaton „piaci körülmények között” versenyképes ajánlatokkal csábítson együttműködésre embereket (leszámítva a hazatelepülni vágyókat) ezért elsősorban ezekre a terhelő adatokra kellett támaszkodnia. A Központ és a rezidentúra munkaterveinek alapját tehát az AVH nyilvántartásának sértetlenül maradt adatbankja képezte. A Központ az MSZMP Politikai Bizottságának határozataira alapozva készítette el utasításait, amelyek a nyugati emigránsokkal kapcsolatban több intézkedést is tartalmaztak. Alapvető cél természetesen az emigráció bomlasztása volt. Ezt elsősorban arra hajlandó ismert értelmiségiek hazacsábításával és propagandisztikus felhasználásával kívánták elérni. ígéretek és zsarolások eb105 Király Béla (1912-2009) 1945-ben mint vezérkari százados állt át a szovjet csapatokhoz, különböző magasabb parancsnoki beosztásokat töltött be 1951-es letartóztatásáig. Halálos ítéletét kegyelemből életfogytiglanra módosították. 1956. szeptember 7-én szabadult, a forradalom alatt a Nemzetőrség parancsnoka. 106 ÁBTL 0-8-41/65, II. kötet, 7.
