Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
1531 sen. Egy budapesti útja során a Központ megkezdte fokozatos bevonását (személyére korábban a berlini rezidentúra hívta fel a figyelmet). A kapcsolat elmélyítését tervezték. 1956 nyarán jutottak el odáig, hogy „Felkai” anyagokat adott át és ezekért pénzt fogadott el. Az ügy szépséghibája, hogy a 30 fontért átadott Teriim dokumentáció nyilvános dokumentumnak számított. Ezt a rezidentúra nem tudhatta - a hiba alapvetően a Központ irányításában volt, amely nem konkrét kérdéseket, hanem csak általános elvárásokat jelölt meg. Hogy ez nem volt szükségszerű, azt bizonyítja, hogy „Hardy” kereskedelmi I. titkár esetében hivatalos kapcsolattartója, a Műszaki Fejlesztési Hivatal precízen meghatározta azokat az információkat, amelyekre kíváncsi volt és ennek birtokában „Hardy” sikeresen működhetett - igaz nem a hírszerzés keretein belül, hanem mint a kereskedelmi képviselet vezetője. A tágabban felfogott Hadügyminisztérium és csatolt szervei , területén ügynökséggel nem rendelkeztek. Hírszerző szervek területén a tervek szerint a pihentetett „Strasser Hilda”-t a BBC-be történő visszakerülése esetén kívánták foglalkoztatni, ha ez sikertelen, akkor lakástulajdonosi feladatot szántak neki. A rezidentúra látókörébe került két emigránsról, a magyar származású „Börzsei”-ről és „Kellermann”-ról azt feltételezték, hogy ők a brit hírszerzés tagjai. A Központ mellételepítéseket kívánt előkészíteni. Az 1956. augusztus 26-án kelt beszámoló szerint azonban ebből csak „Strasser Hilda” ügye valósult meg, aki a BBC után a Szabad Európa Rádióhoz igazolt át. A tudományos-technikai hírszerzés területén a műanyagiparban dolgozó „Mauritius” azaz Kris Róbert84 és „Vegyészmérnök” tippszemélyeket tudták beszervezni. Utóbbit Ausztriába telepítették. „Bányász” elektromérnököt ugyan beszervezték, de dekonspirálódás miatt a kapcsolat használhatatlanná vált.85 Több esetben vélelmezni lehetett, hogy a brit elhárítás célzottan „tálal” kapcsolatokat a követség felé. „Halmos”, a Vickers Művek egyik vezetője, valamint „Termékeny” azaz Tóbiás István gépészmérnök egyetemi tanársegéd, valamint „Boros” a televízió egyik feltalálója megbízhatóbb tippként merült fel. Utóbbi baloldali beállítottsága miatt Angliában a rezidentúra szerint „feketelistára került”, ezért hazahozatalát tervezték. Számos tippszemély esetében a rezidentúra csak a kezdeti lépéseket tette meg. 1956 első felére legalább odáig eljutottak, hogy összegyűjtötték a fontosabb hadiüzemek nevét és címeit. A tudományos szakcikkek, folyóiratok és embargós anyagok gyűjtése nem a rezidentúra feladata lett volna. Ezek beszerzése ment azonban a legegyszerűbben, és azt a szépséghibát, hogy az így összegyűjtött anyag nélkülözte a titkos tartalmat, egy darabig el lehetett tussolni. Ettől eltekintve is gyakorlatilag üresjáratot jelentett a technikai hírszerzés jelentős része, mivel a szakcikkek begyűjtésével más szervek is foglalkoztak (pl. az MTA), azzal a különbséggel, hogy azok sokkal nagyobb szakértelemmel tudták kezelni a bejövő információkat. A LONDONI MAGYAR HÍRSZERZÉS 1951 ÉS 1965 KÖZÖTT 84 1923-ban született, anyja neve Kris Frida, osztrák származású angol állampolgár, az East Anglia Plastics Co. Ltd. egyik üzemének igazgatója, a szintetikus műanyaggyártás szakembere. Beszervezésére lojális alapon került sor, mivel hazatelepülését tervezte. 1956 elejéig értékelhető anyagokat nem adott. A találkozókat általában Párizsban tartották meg. ÁBTL 0-8-003/VI, 58., 70., 163. 85 ÁBTL 0-8-013/1, 112. Szikla jelentése 1956. augusztus 26.
