Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
1519 „Bozóki” elvtárssal későbbre halasszuk és én megvárom azt, amíg ő a filmbemutatóról visszajön. ”26 27 Az idézett szöveg nemcsak azért érdekes, mert kiderül belőle, hogy a követ pontosan tudott a rezidentúra ügyeiről. Kiderül belőle az is, ami a hírszerző munka komoly akadálya volt, nevezetesen a munkatársakkal szembeni beteges gyanakvás. Csak ezzel magyarázható, hogy egy szovjet film megtekintésének kérdése azonnal elvi üggyé tudott válni. Ennél is nagyobb gondot okoztak azok a körülmények, amelyek a hírszerzés megdöbbentően alacsony szakmai színvonalára utaltak. Az, hogy Bauer kiutazását semmivel sem legendázták, csak a jéghegy csúcsa volt. Bauert leszámítva a hírszerzőtisztek egyike sem beszélt ugyanis angolul, a nyelvet csak kinn kezdték el tanulni, de maga a rezidens azon a véleményen volt, hogy a rothadó imperialisták nyelvének tanulmányozása teljesen felesleges. A hírszerzőtisztek nemcsak a nyelvet nem beszélték, hanem annak a társadalmi közegnek a szokásaival sem voltak tisztában, amelyben működniük kellett. Egyik megnyilvánulása ennek az az elszólás, amely szerint Lórándnak kellett elmagyaráznia Weil Ágnes követi titkárnőnek , hogy „az ő evési módszere Angliában elfogadhatatlan”21. Példa erre az is, hogy a rezidens arról panaszkodott, hogy „Mihályi”-ék (Torda Endre és neje) kijönnek ugyan fizetésükből, de ez a fizetés nem elég arra, hogy ruházkodjanak is belőle, és így „Mihályi”-ék társadalmi érintkezésének egyik akadálya hiányos ruházatuk”28 Ugyanabban a jelentésben a rezidens saját magáról és kollégáiról is megsemmisítő kritikát mondott: „Szakmai téren a rezidentúra beosztottainak fejlődése gyenge, nem kielégítő. Különösen vonatkozik ez rám és Mihályira, kik bizonyos, de nagyon elemi tudással jöttünk ki és a munka jelentéktelen volta és rossz szervezettsége miatt keveset haladtunk tudásban,”29 Gondot okozott az is, hogy a rezidentúra tagjai megvetéssel tekintettek a követség nem beszervezett tagjaira, akiket „polgároknak” ezért megbízhatatlannak tartottak. Saját maguk a polgári életmód minden kellékére (reprezentáció, fogadások) gyanakodva tekintettek, ebből adódóan viszont képtelenek voltak társadalmi kapcsolatok kiépítésére. A LONDONI MAGYAR HÍRSZERZÉS 1951 ÉS 1965 KÖZÖTT A hírszerző tevékenység irányai A rezidentúra lehetőségeit figyelembe véve a hírszerzés elsősorban a magyar emigráció között végezhetett volna bármiféle munkát. Erre elvileg jó lehetőségek adódhattak volna, mivel Londonban nagyszámú magyar kolónia élt (összesen kb. 8000 magyar emigráns tartózkodott Angliában). Az 1941-ben alakult londoni magyar klubban30 1948-ig kb. 300 személy fizetett tagdíjat. Politi26 ÁBTL 0-8-003/1, 35. 27 ÁBTL 0-8-003/1, 84. 28 ÁBTL 0-8-003/1, 39. Bauer Miklós jelentése 1951. október 23. 29 Uo. 85. 30 Ennek a szervezetnek alapítói zömmel kommunista emigránsok voltak, de a tagság ennél jóval szélesebb spektrumot ölelt fel. A második világháború alatt vezetője Szüsz Miklós volt, akit 1950-ben bátyja Szűcs Ernő az ÁVH ezredese hazacsalt, majd kettejüket Rákosi utasítására együtt verték agyon.
