Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok, 1948-1973 VI/1349
kezdtek a helyükre rázódni, enyhülni látszott a politikai feszültség a két párt viszonyában. Legalábbis ez derült ki Vályi Péter miniszterelnök-helyettes magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokról szóló írásából. Ebben új elemenként emelte ki az autóbusz- és a gyógyszeripari export gyors ütemű növekedését, a műszaki kooperációs projektek számának gyarapodását. Vályi a hivatalos álláspont jegyében érvelt a világpiaci áron folyó KGST-kereskedelem mellett.103 Hosszú előkészítés után 1973 augusztusában újabb kormányfői tárgyalásokra került sor, amelyek célja a következő ötéves tervidőszak előkészítése volt. Ezen a megbeszélésen világossá vált: hiába mérsékelte 1980-as igényét a magyar fél, csak 8,5 millió tonna nyersolajat kaphat, és azt is csak akkor, ha hozzájárul 2 millió kitermelésének beruházásához. Megegyezés született a Paksi Atomerőmű beruházásáról. Koszigin jelezte: hosszabb távon korszerűbb termékeket akarnak kapni, és nem szeretnének még több gépet vásárolni, ezzel szemben számítanak a könnyűipari és a mezőgazdasági termékekre. Szovjet hitelekről nem esett szó. Az MSZMP vezetése mindebből több következtetést vont le. Először is, nem a jóakarat hiányzik szovjet részről, tehát nem taktikai szempontok miatt szabtak határt a magyar igények kielégítésének. Szűkösek a kapacitásaik és a fizetési képességeik, ami korlátozza mozgásterüket, és még a szocialista országok felé sem akarnak eladósodni.104 Másodszor, hogy a magyar ipart minél hamarabb — a szigorodó szovjet elvárások miatt is — alkalmassá kell tenni a minden piacon értékesíthető, vagyis versenyképes színvonalú termékek előállítására. Harmadszor, e folyamat végrehajtása külső hitelekkel gyorsítható meg, ezért újra meg kell fontolni a csatlakozást a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz.105 Ezt az ügyet azonban az SZKP vezetése továbbra sem támogatta. A magyar politika ebben az ügyben ismét meghátrált. Ezzel szemben — éppen a Szovjetunió által is igényelt forráskihelyezésre is hivatkozva — a pártvezetés arról döntött, hogy a magyar iparszerkezet korszerűsítésének, versenyképessé tételének finanszírozására nagyléptékű hitelt vesz fel a tőkés pénzpiacokon. Ez új volt a korábbi gyakorlathoz képest. Új, optimista és kockázatos vállalkozás volt, amely egyebek között a világpiaci konjunktúra folytatódásával számolt. Egy év se kellett hozzá és megtört a világgazdaság fejlődési íve, és ez súlyos következményekkel járt. 1374 FÖLDES GYÖRGY * 1973 a fordulat éve volt a világ gazdaságtörténetében: az olaj- és energiaválság megrengette a fejlett tőkés országokat, és kikezdte a jóléti kapitalizmust. Nem hozott azonban gyors fordulatot a szocialista országok életében, nem változtatta meg az egymás közötti gazdasági kapcsolatrendszerüket. Részben azért nem, mert kezdetben alábecsülték a kihívást, részben, mert e kapcso103 Vályi Péter: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokról. Társadalmi Szemle, 1973/5. 104 Ez derült ki Nyikolaj Bajbakov és Lázár György tervhivatali elnökök októberi megbeszélésén is, vagyis hogy a szovjet fél nem enged az aktívum növelésére irányuló keletnémet és lengyel törekvéseknek sem. (MNL OL M-KS 288. f. 5/621. ő. e.) 105 MNL OL M-KS 288. f. 5/618. ő. e.
