Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok, 1948-1973 VI/1349

1971-ben eltérő gyakorlat érvényesült a két ország nyugati kereskedelemében. A Szovjetunió visszafogta ezt a területet, míg a dollár elszámolású magyar import közel 20%-kal megugrott.94 Ráadásul ezzel együtt elszaladtak a beruházások is. Eközben egyre élesebb viták zajlottak a pártvezetésen belül, a reform nemkívánatosnak tekintett következményei okán. Ezek nem elsősorban a külgazdasággal, hanem a tervszerűséggel, a társadalmi-politikai erőviszonyok változásával, a pártapparátus hatalmának gyengülésével álltak kapcsolatban.

Sem a kedvezőtlen egyensúlyi folyamatok, sem a magyar pártvezetésen belül folyó viták nem kerülték el az SZKP vezetésének figyelmét, amelyet a román és a kínai külpolitika manőverei még a szokásosnál is éberebbé tették.95 1971 szeptemberében Leszecsko miniszterelnök-helyettes figyelmeztetést küldött Budapestre, amiért a különböző vállalatok tevékenysége miatt 21 millió rubeles lemaradás van a magyar exportban.96 Egyre élesebb formában vetődött fel a nyersanyaglelőhelyek kiaknázásához szükséges beruházások problémája.

A magyar tervezőknek „előre kellett gondolkodniuk”: mi lesz, ha csak hatalmas erőforrás-kihelyezés árán szavatolható tartósan a nyersanyag-behozatal a Szovjetunióból? Ok azzal számoltak: középtávon a nyersanyag-felhasználás évi 5,5%-kal nő majd. Az akkor érvényes moszkvai álláspont szerint a szovjetek ezt nem képesek fedezni, ezért részesedésük a magyar szükségletek kielégítésében 1980-ra visszaesik. Ebből viszont adódott a következtetés: növelni kell a tőkés importot, ami viszont eladósodás nélkül nem tűnt megoldhatónak. A szovjet tervhivatal 1973 és 1980 között a legfontosabb nyolc nyersanyag szállításáért cserébe 1,4-2,1 milliárd rubelt (56-84 milliárd forint) hitelt kér. Ez az összes felhalmozás negyedét jelentené; emiatt vissza kellene fogni a feldolgozóipar korszerűsítését és az infrastruktúra fejlesztését. így az addig jóváhagyott 200 millió rubeles hozzájárulás is csak a tőkés fizetési mérleg romlásával adható meg. A versenyképesség javulása nélkül viszont csak a gazdaságtalan export növelésével lehetne fedezni a külső mérleghiányt. Ezzel előállt az „ördögi kör”, amelyből a szabadulásra három módszer kínálkozott: engedményre bírni a szovjet vezetőket; vállalni a nyugati eladósodást; csökkenteni az életszínvonal növekedési ütemét, vagy ideiglenesen befagyasztani azt. Természetesen — hagyományai és politikai megfontolásai folytán — az utóbbira nem akarta magát rászánni az MSZMP Maradt tehát az első kettő, illetőleg a kombinációjuk.97

Nem véletlen tehát, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1972. januári ülésén élesen különbözött egymástól Brezsnyev és Kádár felszólalása. Az SZKP főtitkára az európai színtéren elért külpolitikai sikerek ellenére óvatosságra intett, s elítélte az emberi jogok napirendre vételét az európai biztonsági értekezleten. Brezsnyev szerint nem időszerű a Közös Piac elismerése sem. Kádár ezzel szemben azt javasolta: intenzíven munkálkodjanak

1372 FÖLDES GYÖRGY

94 Köves, i. m. 98.

95 Nicolae Ceau§escu 1971 nyarán Kínába látogatott, amit — ott tanúsított magatartásával együtt — az SZKP rendkívüli módon nehezményezett. A moszkvai repülőtéren ezt Koszigin szóvá is tette a hazafelé tartó román vezetőnek. A tárgyalás jegyzőkönyvét az SZKP megküldte az MSZMP- nek. (MNL OL M-45. 288. f. 11/3172. ő. e.)

96 MNL OL XIX-J-1-j 1971 Szovjetunió 96. doboz. Távirat Leszecsko megbízásából. 1971. szept. 23.

97 MNL OL M-KS 288. f. 5/572. ő. e.