Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok, 1948-1973 VI/1349

vált külkereskedelmi aktívumot a korábbi adósságok előtörlesztésére fordítják. Az ok: az import nem növelhető megfelelő színvonalú szovjet fogyasztási cikkek, korszerű félkész termékek hiányában. A gépbehozatal 1965 óta stagnál. Ennek alapján a magyar fél felajánlotta: a következő ötéves tervben növeli a könnyűipari exportot és a timföldszállítást. Politikai döntés született arról is, hogy „közelálló” technika esetén előnyt adnak a szovjet szállítóknak, és felgyorsítják a gépipari integrációt.83 További vizsgálat tárgya lett, hogyan lehetne a Szovjetunió igényeinek jobban megfelelő exportszerkezetet kialakítani, mert a gazdaság irányítói attól tartottak: mi lesz, ha nem növelhető tovább az innen érkező import.84 Ugyanakkor a magyar politikusok igyekezték meggyőzni a moszkvai vezetőket például arról, hogy a gépvásárlások visszaesése nem az új gazdasági mechanizmus hatása, hanem a rekonstrukciós beruházások előtérbe kerülésével és a „zöldmezősök” háttérbe szorulásával függ össze.85

Eközben Kádár és Fock levelet intézett Brezsnyevhez és Kosziginhoz; a levélben ígéretet tettek arra, hogy mindent elkövetnek a gépimport fokozására és a termelési kooperáció szélesítésére. Egyúttal hangsúlyozták: a nyersanyagszükséglet kielégítése nélkül nem tartható az 5-6%-os gazdasági növekedés. A magyar vezetők felhívták a figyelmet arra, hogy a tőkés behozatal 60%-át az anyagok teszik ki, miközben a tőkés gépimport tekintetében Magyarország az utolsó az európai szocialista országok rangsorában. Emlékeztettek a magas külső adósság veszélyeire is. Előszállításokat, több timföldet és könnyűipari exportot ajánlottak, és több perspektivikus programjavaslatot tettek, cserébe a nyersanyagimport színvonalának megőrzéséért és 30 millió konvertibilis valuta hitelért.

Erre a levélre csak két hónap múlva érkezett válasz. A szovjet pártfőtitkár és a miniszterelnök elfogadták a magyar javaslatokat és késznek mutatkoztak arra, hogy a fogyasztási és timföldszállítási többletet elfogadja; mindezt azonban úgy akarták elszámolni, mint hozzájárulást a Szovjetunióban a nyersanyagok kiaknázásához szükséges beruházásokhoz. Jelezték azt is: a szovjet gazdaság egyes anyagokból nem tud majd szállítani, és a központilag nem tervezett árukról csak az éves megállapodások keretében lehet majd tárgyalni. Elutasították a valutahitel-kérést. Brezsnyev és Koszigin kész volt a távlati kérdések egyeztetésére, közös beruházások megvalósítására.86 A levélváltás jól tükrözte a tényleges erőviszonyokat és a két ország kapcsolataiban felgyülemlett feszültségeket. Belejátszhatott a történetbe egy kellemetlen affér is. Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke a nyári középtávú tervegyeztetéskor visszavonta a korábban tett magyar hitelnyújtási ajánlatot, amit Nyikolaj Bajbakov, a Goszplan elnöke rendkívüli módon nehezményezett.87

1370 FÖLDES GYÖRGY

83 MNL OL M-KS 288. f. 5/495. ő. e.

84 MNL OL M-KS 288. F. 5/496. ő. e. A negyedik ötéves terv koncepciója.

86 Ez történt Fock Jenő és Pjotr Maserov beszélgetésén, amelyet a szovjet parlamenti küldöttség látogatásakor folytattak. (MNL OL M-KS 288. f. 11/278. ő. e.)

86 MNL OL M-KS 288. f. 5/495. ő. e.

87 MNL OL M-KS 288.f.9.es.l969./4.ő. e.(9-34.: orosz fordítással együtt!)