Századok – 2013

MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293

1330 FARKAS KATALIN meg, ráadásul október végén és november elején több olyan fejleménnyel is szembesült, amelyek miatt kétségbeejtőnek érezhette helyzetét. 1873. október 25-én megalakult az egyesített Budapest első közgyűlése, amelyik november 4-én megválasztotta a főváros polgármesterét.181 Vidats, aki bő egy évtizeden át a fővárosi politizálás tevékeny résztvevője és az előző vá­lasztások idején Pest polgármester-jelöltje volt, pénzügyi bukása miatt már csak külső szemlélője lehetett az ünnepélyes eseményeknek. November 7-én a Balközép Párt többsége határozatot fogadott el a kormánypárthoz való csatla­kozásról, ami megnövelte az esélyét a balközép elvhű kisebbsége és a szélsőbal — Vidats által ellenzett — egyesülésének.182 Ennél valószínűleg még inkább lesújtották Vidatsot a személyes helyzeté­ben ekkoriban bekövetkező változások. A gépgyár irányítását átvette a csőd­gondnok, vagyis Vidats elvesztette a családi örökség alapját jelentő vagyon fe­letti rendelkezés jogát. Ez még úgy is nehéz teher lehetett számára, hogy kide­rült, a gyár jó eséllyel megmenthető.183 Időközben a bíróság kitűzte a részvé­nyesek által indított per kezdő napját november 11-re, és közelgett a honvédek november 16-ra összehívott országos gyűlése is.184 A honvédek országos gyűlése előtt a központi választmányon belül egy bi­zottság alakult a Menház pénzügyeinek kivizsgálására. A bizottság elnöke a szélsőbaloldali érzelmű Földváry Albert lett. Egy, a tragédia után felröppent sajtóhír szerint Vidats 9 ezer forintot fizetett be a Földváry vezette bizottság­nak a halála előtti napon. A hírt a szélsőbaloldali Magyar Újság nem közölte, a kormánypárti Pesti Napló pedig cáfolta,185 de a számok tükrében mégis igaznak tűnik. A Földváry-féle bizottságnak a honvédek országos gyűlése elé tárt jelenté­se alapján a Menház pénztára 27 329 forinttal rendelkezett. Vagyis ekkor nagy­jából 9 ezer forinttal volt több az alapban mint bő két hónappal korábban. A Földváry-féle bizottság szerint azonban „rosszindulatról” nem volt szó, csak „figyelmetlenségről”, ráadásul Vidats pótolta a hiányt. A tragédia után egy hét­tel tartott honvédgyűlés a bizottsági jelentés alapján a Menház pénzügyeit rendben lévőnek találta és felmentette Vidatsot az őt ért vádak alól. A jelentés megállapításaiban nyilvánvalóan inkább a központi bizottmány szélsőbaloldali kötődéseinek és a kegyeleti szempontoknak volt szerepe, mint a tényeknek. Az, hogy Vidats, aki rengeteg áldozatot hozott a Menház létrehozá­sáért, saját hasznára sikkasztott volna annak vagyonából, valóban elképzelhe­tetlen. Úgy tűnik azonban, hogy a menházi pénzek kezelése során mégis elkö­vetett olyasmit, ami okkal tette őt támadhatóvá. A november 12-én lezajlott temetésen hatalmas tömeg kísérte Vidatsot utolsó útjára. Jelen voltak országgyűlési képviselők minden pártból, volt hon­181 Budapest története IV i. m. 314. (A fejezet szerzője: Vörös Károly.) 182 Tóth E.: A Függetlenségi Párt i. m. 985. 183 A gyár valóban visszakerült a Vidats-családhoz, és az ifjabb Vidats István vezetése alatt 1882-ig működött. Szakács MA Vidacs-gyár i. m. 315. 184 A Hon, 1873/259. (november 11., esti kiadás). 185 Pesti Napló, 1873/259. (november 11., esti kiadás)

Next

/
Thumbnails
Contents