Századok – 2013

KÖZLEMÉNYEK - Vörös Boldizsár: „Nagy Péter 1703 és 1710 között tizenkilenc ízben küldött tüzértiszteket Rákóczinak és két ízben ágyúkat". Propagandisztikus történelemhamisítás a szovjet-magyar jó kapcsolatok megalapozása érdekében I/131

VÖT-ÖS Boldizsár „NAGY PETER 1703 ES 1710 KOZOTT TIZENKILENC ÍZBEN KÜLDÖTT TÜZÉRTISZTEKET RÁKÓCZINAK ÉS KÉT ÍZBEN ÁGYÚKAT" Propagandisztikus történelemhamisítás a szovjet-magyar jó kapcsolatok megalapozása érdekében A II. világháborús szovjet-német küzdelem időszakában a szovjet oldalon tevékenykedő magyar kommunistáknak a magyar hátországot, az ellenséges magyar katonaságot és a hadifogságba esett magyarokat megcélzó propagandájában fontos szerepet kaptak a „németellenes" magyar függetlenségi hagyományok. Közöttük is különösen fontosként bemutatva-felidézve a Rákóczi-szabadságharc és kiemelkedőként értékelve annak vezetője, II. Rákóczi Ferenc. így például a Szovjetunióból sugárzó Kossuth Rádió 1943. március 28-ai, Rákóczi Ferenc - Kossuth Lajos című adásának szövege ekként értékelte a két vezetőt: „Vajon véletlen-e, hogy minden magyar történelmünk e két óriásában látja a magyar géniusz megtestesülését? [...] Rákóczi és Kossuth bizonyítják, hogy a magyar nemzetnek ősi ellensége egy van: a német, hogy az úgynevezett magyar-német sors- és érdekközösség a történelmi hazugságok birodalmába tartozik, hogy a magyarság nemzet- és állami létét nem Keletről, hanem Nyugatról, nem Oroszország, hanem Közép-Európa felől fenyegette mindig az igazi, halálos veszedelem." A leírás szerint Rákóczi úgy ítélte meg: „A német elnyomás ellen Németország ellenségeivel: Közép-Európa ellen Nyugat-Európával és Kelet-Európával, Franciaországgal és Oroszországgal kell összefogniuk."1 A szov-1 Rákóczi Ferenc - Kossuth Lajos. L. Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 677. f. 5. cs. 461. ő. e. 1., 2. A korabeli szövegeket a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közlöm, a kurziválások az idézetekben az eredeti kiemeléseknek felelnek meg. - L. még: Rákóczi és Kossuth. Igaz Szó 1943. április 8. 2. - A II. világháború időszakában az aktuális németellenes harc propagandájában közreműködő, jelentős részben baloldali beállítottságú szerzők a magyar szabadságharcos hagyományoknak a jelen küzdelméhez mozgósító erőként való felhasználása érdekében, rendszeresen összecsúsztatták a Habsburg-ellenességet a németellenességgel, a különböző történelmi korszakokról írva az ellenséget a „német" megnevezéssel jelölve; ezt az eljárást pedig 1945 után is alkalmazták. L. ehhez: Glatz Ferenc: Egy Habsburg nádor a magyar történetírásban. (Domanovszky Sándor József nádor iratai című kéziratos művének kiadása 1988-ban). In: Uő: Történetírás - korszakváltásban. Tanulmányok. Gondolat, Bp. 1990. 249-250, 261.; Uő: A magyar közgondolkodás osztrák-képe az újkorban. In: A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70. éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Szerk. Baráth Magdolna - Molnár Antal. Magyar Országos Levéltár-Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára-Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Bp.-Győr 2012. 18.