Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Gaucsík István: A cseh szövetkezetek fejlődése (1867-1918) V/1255
A CSEH SZÖVETKEZETEK FEJLŐDÉSE ... (1867-1918) 1259 Például Frantisek Teply (1867-1945), katolikus hradeci plébános, levéltáros és helytörténész visszaemlékezése, mely a csehszlovák szövetkezeti eszme megkonstruálásának szánt, Kampelík nevét viselő könyvsorozatban jelent meg, ebbe a csoportba sorolható.13 A Dél-Csehországban hitelszövetkezeteket kezdeményező, gazdálkodó-iparos ős családi mintájával rendelkező plébános írásában érdekes módon nem a nemzeti jelleg kihangsúlyozása, hanem a lokális világok és közösségépítés kapnak meghatározó szerepet. Ebben a keretben jelenik meg az 1850-es években gazdaságilag „alvó” cseh vidéken, a sumava kapujának nevezett Volyné (németül Wolin) zálogegyletének 1863-as alapítása, melyet első formájában takarékpénztárként terveztek létrehozni. Az alapszabályzat elfogadtatása hosszú ideig tartott és költséges volt, ezért az alapítók a zálogház (zálozna) mellett döntöttek, mert ennek hatósági jóváhagyását könnyebben elérhették. Látásmódjának bizonyos elemeiben mintha a nacionalizmusok előtti Cseh Királyság tovatűnő ideája villanna fel. A volynéi csehek és németek közötti éles konfrontáció nem jelenik meg, a helyi zsidó kereskedő, akit nemeslelkűnek nevez, pedig a cseh gazdák jótevője, hitelezője. A modern nemzetté válás újabb, 19. század végi lépcsőinél, mintha a nacionalizmusok előtti, a csehországi egy (vagy közös), de sokarcú, cseh-német-zsidó kultúra világa, az egykori Corona Bohemia-Böhmen emlékképe villanna fel Teplynél. Természetesen a cseh történetírásnak is megvannak a maga „szövetkezeti apostolai” és „lángoszlopai”.14 Köztük a legelső, vagy pontosabban a legjobban kiemelt, Frantisek Cyril Kampelík (1805-1872), szlavofil nyelvész, orvos, tanár, a cseh-szlovák nyelvrokonság és a cseh modernizációs eszmék hirdetője, aki az ausztroszlávizmus programját is képviselte, és akit pályafutása során meg nem értés övezett. Gazdasági és szociálpolitikai kérdésekkel a Bach-korszakban kezdett foglalkozni. Legjelentősebb nemzetgazdasági munkáiban az önsegély és az együttműködés szükségességére mutatott rá. Ipari vállalkozások, gazdasági egyesületek, takarékpénztárak, segélyegyletek, biztosítóintézet alapítását sürgette, és a tengerentúlra irányuló kivándorlás megakadályozására a lakatlan, de termékeny monarchiabeli területekre szláv telepítési akciókat javasolt. Kampelík is, a cseh gazdasági talpraállás és a fóldműveshitel kérdéseivel foglalkozó kortársaihoz hasonlóan, a német szövetkezeti eszmékben látott követendő példát.15 13 Frantisek Teply: Vzpomínky na pocátky kampelicek. Nákladem Kampelíkova fondu. 8. Praha 1937. Petr Príhoda: A cseh kór. Kalligram, Pozsony 1993, 20-27, 31-34, 175. A cseh-német együttélést történeti távlatban vizsgálja Ferdinand Seibt: Deutschland und die Tschechen. Geschichte einer Nachbarschaft in Mitte Europas. List Verlag, München 1974. Az első világháború előtti csehnémet kiegyezés lehetőségének dokumentumaira 1. Promarnéná sanca. Edice dokumentű k ceskonémeckému vyrovnání pred první svetovou válkou. Korespondence a protokoly 1911-1912. I-IL, Szerk. Drasarová, Éva. Národní archiv, Praha 2008. 14 Frantisek Cyril Kampelík mellett Frantisek Ladislav Chleborad (1839-1911), a munkás fogyasztási és termelőszövetkezetek „atyja”, aki alig egy évig állt egy önsegélyező egylet élén, majd pályafutása során biztosítótársaság igazgatója, földbirtokos és oroszországi letelepedése után ruszofil és pánszláv tervek „megálmodója” is volt. Jan Rudolf Demel (1833-1905) sajtótevékenyéségével segítette elő a morvaországi szövetkezetek alakulását. Chleboradra 1. Dvacet let Ústredního svazu Ceskoslovenskych druzstev 1908-1928. Ústrední svaz Ceskoslovenskych druzstev, Praha 1928, 27-38. 15 Jan Novotny: Frantisek Cyril Kampelík. Melantrich, Praha 1975, 177-185, 190-198, 201- 209. www.econlib.cz , 2010. október 18. A német szövetkezeti gondolatok és kezdeményezések, me-
