Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Judit: Komoly Ottó, Kasztner Rezső és a magyar cionisták embermentő tevékenysége 1944-ben I/107
124 MOLNÁR JUDIT hozta létre.11 3 1944 októberétől azonban alapvetően megváltozott, kibővült a Mérleg utcai iroda feladata. Szálasi - diplomaták - cionisták Horthy sikertelen kiugrási kísérletét követően október 15-16-án Szálasi Ferenc, a nyilaskeresztes mozgalom vezetője került hatalomra német fegyveres segítséggel. Október 15-én este Komolyék arról értesültek, hogy „a rádiót a németek megszállták; új kormány alakult: Szálasi államvezető".11 4 Komoly miközben a nyilas rezsim idején mások életéért küzdött, ő maga és családja is többször került veszélybe. Nem egyszer arra kényszerült, hogy valamelyik irodájában, vagy barátoknál töltse az éjszakát.11 5 Lajos öccsét október 20-án hurcolták el, és több mint két hétig nem tudták kideríteni, hogy hóvá vitték. November 6-án sikerült hazahozatni. Szálasi, aki saját magát nem antiszemitának, hanem „aszemitának" tartotta, zsidómentes Magyarországot szeretett volna.11 6 Az ekkor Budapesten, június közepe óta körülbelül 2100, sárga csillaggal megjelölt házban élő 180-200 ezer főnyi zsidó számára a legsötétebb hónapok következtek. Szálasinak — úgy tűnik — nem volt kidolgozott terve a zsidókérdés „megoldására". Döntéseit e tekintetben nyilvánvalóan befolyásolták egyrészt a németek részéről érkező követelések, másrészt szerette volna elérni, hogy kormányát ismerjék el a semleges államok.11 7 Eichmann ötvenezer munkaképes zsidó férfit szeretett volna azonnal gyalogmenetben útba indítani a birodalomba. Szálasi azonban inkább Magyarországon akarta tartani a zsidókat.118 Október 22-én megjelent a honvédelmi miniszter rendelete, miszerint a következő nap reggel minden 16-60 év közötti zsidó férfinak és minden 16-40 év közötti zsidó nőnek munkaszolgálatra kell jelentkeznie.11 9 Komoly azonnal elment az NVK Fillér utcai irodájába: 113 Kasztner magának tulajdonította az ötletet, és azt is, hogy az ő ötlete volt, hogy Komoly legyen ennek az osztálynak a vezetője. Kasztner: Bericht, 112-113. Born szeptember 23-án nevezte ki Komoly Ottót hivatalosan az NVK alkalmazottjává. YVA, P 31/43. Born 1945 júniusi jelentésében megjegyezte, hogy a személyi kérdésekben kezdetben nehézségek voltak, de végül az „A" szekció vezetője Komoly Ottó lett. YVA, O, 15. H/270, Az „A" szekció nyilas hatalomátvételt követő tevékenységére, különös tekintettel a zsidó gyerekek védelmére lásd: Robert Rozett: Child Rescue in Budapest, 1944-45. In: Holocaust and Genocide Studies, Vol. 2. No. 1, 1987. 49-59. 114 YVA, P 31/44, Komoly Ottó naplója, 1944. október 15. 115 Uo. október 16-18., november 16., december 8., 15-16. 116 Szálasi 1938-ban, az Üt és cél című művében írta le először, hogy a Hungarizmus nem antiszemita, azaz zsidóellenes mozgalom, hanem aszemite, ami annyit jelent szerinte, hogy zsidómentes Magyarországért kell harcolni. Bővebben lásd: Karsai László: Szálasi Ferenc. Politikai életrajz. Doktori disszertáció 2012. (kézirat) 317-318. 117 Ezt Szálasi egyértelművé tette például Angelo Rótta számára október 21-én. Közli: Vádirat 4. (Kézirat.) Lásd még Karsai: Szálasi „zsidópolitikája", 111. 118 A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944. Összeállították, sajtó alá rendezték és a bevezető tanulmányt írták: Ránki György - Pamlényi Ervin - Tilkovszky Lóránt - Juhász Gyula. Budapest Kossuth Kiadó, 1968. (továbbiakban: Wilhelmstrasse) 715., 719., 721. dok., 904-905., 907-908. The Destruction, doc. No. 227., 507. 119 „Fegyvertelen álltak az aknamezőkön...". Dokumentumok a munkaszolgálat történetéhez Magyarországon. Szerk. és bevezető tanulmány: Karsai Elek. Budapest, Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1962. II. kötet 279. dok. 643-644.
