Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Demmel József: "Magyarország fölvidéke Magyarország szívéhez még jobban csatolva lesz". A magyar politikai elit, a szlovák politikai gondolkodók és a szlovák-magyar viszony 1860-1861-ben V/1221
1252 DEMMEL JÓZSEF vák anyanyelvű tagjai élesen elhatárolódtak a turócszentmártoni memorandumtól. Az alispánok és a szolgabírók szorgalmasan dolgoztak, a memorandum elleni petíciók, határozatok, nyilatkozatok napokon belül özönleni kezdtek a képviselőházhoz és a fővárosi lapokhoz, és még előbb értek Pestre, mint maga a memorandum-delegáció. A tiltakozások célkeresztjében egyértelműen a szlovák közigazgatási egység követelése állt, míg különös módon Justhék szerepét többnyire elhallgatták, nem jellemezték őket árulókként, és az, hogy jelen voltak Turócszentmártonban, általában szóba sem került.145 Ez arra utalhat, hogy Justhék egy, a magyar politikai elit irányából érkező, erőteljes de informális nyomás146 után elég gyorsan és határozottan léptek vissza a memorandum képviseletétől, és ezzel elkerülték a nyilvános megbélyegzést. Nem sokkal később Révay és Justh visszavonta az általuk egy évvel korábban Turóc megyében bevezetett szlovák nyelvű jegyzőkönyv-vezetést. Mindez ugyancsak arra utal, hogy Révay és Justh nem „hídszerepbe” helyezték magukat, nem a nemzetek kibékítésének az igénye vezette őket Turócszentmártonba, hanem a szlovák nemzeti mozgalomnak a magyar társadalomba való reintegrációja: amint a magyar politikai elit kifejezésre jutatta azon véleményét, hogy ezt a reintegrációs kísérletet tévesnek tartja, villámgyorsan igazodtak ehhez az állásponthoz. A memorandum története, Justhék reintegrációs kísérletének a kudarca arra világít rá, hogy 1861-ben a két nemzeti elit még a legideálisabb körülmények között sem volt képes az együttműködés „közös minimumát” meghatározni: a két nemzeti közösség szellemi-politikai vezetőinek a saját csoportjuk múltjával és jövőjével kapcsolatos elképzeléseik ekkor már összeegyeztethetetlenek voltak. 145 A Pesti Napló által közölt tiltakozásokban például utalás sincs az ott jelenlévő magyar politikusokra Pesti Napló, 1861. július 4. 151. sz. Pesti Napló, 1861. június 27. 146. sz. 146 Nem csak Deákék reakciója volt elutasító: Hont megye első alispánja például még a gyűlés előtt, június 3-án meglehetős határozottsággal kérdőre vonta a turóci első alispánt a tervezett tárgyalással kapcsolatban, már előre kifejezve aggodalmát, hogy „alkotmányunk és törvényeink ellen újabb merénylet czéloztatik.” Rajner Pál Turóc megye első alispánjának 1861. június 3-án. SAB, Turóc megye, alispáni iratok, 1860-1861. i. c. 2814-2815. 1038. doboz
