Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1205 3-i dátummal nyilatkozatot adtak ki. E szerint tekintettel a körülményekre, hogy a nemzet figyelme a haza megmentésére irányul, tekintetbe véve, hogy „a központi ifjúság egy része távol vagyon”, a szeptember 8-ra tervezett lakomát a közgyűlés határozata szerint felfüggesztik.”192 A következő napokban az események felgyorsultak. A szeptember 3-i értesítésben jelentették be a választmányi gyűlés határozatát, hogy a gyűléseket ezentúl nem a városházán, hanem az „egyenlőségi csarnokban” fogják tartani. Ott tartják szeptember 8-án a közgyűlést.193 Ezen a napon az elnöklő Madarász László a kitűzött téma (változatlanul az újoncozási törvényjavaslat) elhalasztását javasolta. Határozatot hoztak, hogy minden tag köteles a béke fenntartására, a személy- és vagyonbátorság érdekében működni. Létrehoztak egy állandó bizottmányt, „mely folyamatosan együtt lévén, magát a kormánnyal érintkezésbe tartja”. A 41 tagból álló népes bizottmány névsorát a sajtó két nap múlva közölte.194 A Társulat országos politikai tényezőként való bemutatkozására a szeptember 9-i nagygyűlésen hozott határozat következtében került sor. Ennek értelmében egy öttagú küldöttséget menesztettek a nádorhoz, hogy adjon felvilágosítást az ország helyzetéről. Egyben elhatározták, hogy aláírást (toborzást) nyitnak a Társulat „honvédi seregére”. Fővezérnek Perczel Mórt választották, mellé 4 segédtisztet, továbbá 10 századost, köztük Vasvárit és Petőfit.195 A Társulat honvédi seregének szervezése valójában meg se történt, így abban Vasvárinak szerepe nem lehetett. A szervezést bejelentő Nép-elem szeptember 10-i számában lapzártakor szeptember 9-én este 7 órai kelettel fontos tudósítás jelent meg. Ez tudatta, hogy az országgyűlésnek az uralkodóhoz indított küldöttsége „új kihallgatást” nyert. Ezért „az egyenlőségi társulat állandó választmánya tanácsosnak tartotta honvédi rendszabályai műtételét felfüggeszteni...”196 Egy hét múlva Madarász László nagy cikkben magyarázta a történteket, s hangsúlyozta, hogy a szervezéstől való visszalépés a társulat önként hozott határozata volt. Ugyanakkor utalt a Kossuth Hírlapja szeptember 9-én a szervezkedést elítélő vezércikkére és arra, hogy Hajnik Pál, a rendőrség vezetője a Társulat toborzóplakátját saját kezűleg tépte le. Valójában a Társulat szervezkedéVASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ 192 A nyilatkozat közölte, miszerint fenntartják a jogot, hogy a lakomát Jobb időben” megtartsák. Nép-elem 1848. szeptember 6. Aláírója Zerfii Gusztáv előadó. Zerfi szerepére az Egyenlőségi Társulatban: Frank Tibor: Egy emigráns alakváltozásai. Bp. 1985. 30-33. 193 Nép-elem 1848. szeptember 7. A helyváltoztatás oka volt, hogy Nyáry nem bocsátotta többé rendelkezésükre a megyeháza nagytermét. Az „egyenlőségi csarnok” az Aranykéz utcában, a Nákó házban lévő Kordik kávéházban volt. Kéry, Napi krónikák 493. 194 Nép-elem 1848. szeptember 10. A bizottmányban természetesen ott találjuk a radikális parlamenti képviselőket, Vasvárit, Petőfit és Jókait. (A lista alkalmas a radikálisok aktív tagságának felmérésére.) Egyidejűleg felhívást bocsátottak ki a főváros polgáraihoz. Ebben értesítették a választmány megszervezéséről és kérték, hogy ha valami fontosat észlelnek, azt tudassák a választmánnyal. Nép-elem 1848. szeptember 10. Ld. Chownitz, Julian, Fél esztendő a magyar forradalom Magyarországán. Bp. 1998. 271. 195 Nép-elem 1848. szeptember 10. A lap közli „Az egyenlőségi társulat honvédi rendszabályai”-t is. A tisztikar névsorára Kéry, Napi krónikák 499. (Az összefogás jegyében Perczel Mór századosai közt ott találjuk az általa korábban megsértett radikálisokat, Vasvárit és Petőfit.) 196 Nép-elem 1848. szeptember 10. A közleményt — mint általában a lap vezércikkeit — Madarász József jegyezte. (A küldöttség nem „új kihallgatást” nyert, hanem csak ekkor engedték a király elébe.)
