Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Judit: Komoly Ottó, Kasztner Rezső és a magyar cionisták embermentő tevékenysége 1944-ben I/107
A MAGYAR CIONISTÁK EMBERMENTŐ TEVÉKENYSÉGE 1944-BEN 119 Komolynak nehezebb volt megítélni Ferenczy László csendőr alezredes79 és Lulay Leó László csendőr százados őszinteségét, amikor a két csendőrtiszt azt állította, azért van szükség a maradék magyarországi zsidóság koncentrációjára vidéki táborokban az ország területén, hogy ezzel leszereljék a németek követeléseit. Ferenczy júliusig mint a csendőrség összekötő tisztje a német biztonsági rendőrségnél, Lulay pedig Ferenczy segédtisztjeként éppen azt bizonyította, hogy hajlandó minden zsidórendeletet a megkülönböztetéstől a deportálásig végrehajtani, illetve végrehajtatni. Komolynak mégis úgy tűnt, hogy augusztusban Lulayban már meg lehet bízni. Ferenczyvel kapcsolatban viszont egyetértett Bereczky Albert református lelkésszel és Török Sándorral, a Magyarországi Keresztény Zsidók Szövetségének vezetőjével: „úgy látjuk — hosszabb megbeszélés után — a helyzetet, hogy játssza a szerepét [ti. Ferenczy], mégpedig elsősorban önmagát szeretné az elmúlt hibák után megmenteni" - ezért lehet bízni benne.8 0 Mester Miklós, aki az augusztus 29-én alakult Lakatos-kormányban továbbra is megőrizte államtitkári posztját, szeptemberben konkrét javaslatokkal állt elő, hogy —- az egyéni zsidómentő akciókon túl — hogyan kellene a zsidórendeleteket megszüntetni. Szeptember 13-án vetette fel Komolynak, hogy „valamiképpen meg kellene kezdeni azoknak az intézkedéseknek a hatálytalanítását, amelyek a zsidókat sújtják".8 1 Komoly szerint talán egy „titkos kormánybiztos"-t kellene kinevezni erre a célra. Másnap mindketten továbbgondolták az ötletet. Mester intézkedett, hogy ifj. Horthy Miklós mihamarabb fogadja Komolyt. Komoly neki is elmondta a Mesternek már fölvetett javaslatot: először egy titkos kormánybiztost kellene kinevezni, aki első lépésként az intézkedések túlhajtását fogná vissza, majd az egész konstrukciót lebontaná.82 Véleménye szerint „Egy sokak által ajánlott 1 §-os törvény, amely az eddigi intézkedéseket hatálytalanítaná, feltétlenül veszélyes, ha nem akarjuk, hogy egyik oldalon az antiszemitizmus még erősebb hullámai keljenek életre, másik oldalon pedig olyan lelkiállapot képződése segíttessék elő, amely a későbbi békés együttélést veszélyeztetné." Ifj. Horthy kérte, hogy írásban is foglalja össze Komoly ezt a javaslatot, aki már másnap elvitte személyesen a feljegyzést.8 3 Mester, van azoknak legalábbis a parlament elé terjesztésére, felülbírálás végett." Teljes szöveget lásd: Képviselőházi Napló, 1939-1944. 368. ülés. 1944. szeptember 21. 79 Ferenczy László (1898-1946) csendőr alezredes. A trianoni békeszerződést követő általános leszerelés miatt 1921-ben átlépett a csendőrséghez. 1944. március 28-tól mint a csendőrség összekötő tisztje a német biztonsági rendőrségnél rendszeresen jelentette a belügyi államtitkároknak a vidéki zsidóság összegyűjtésének és deportálásának eseményeit. E mellet tevékenyen részt vett a deportálás megszervezésében is. 1944. augusztus 29-én a belügyminiszter azzal a feladattal bízta meg, hogy szervezze meg a budapesti zsidók táborokban való elhelyezését. A nyilas hatalomátvétel után továbbra is a zsidóügyek referense maradt. 1946-ban a Népbíróság ítélete alapján kivégezték. 80 Schmidt: Kollaboráció vagy kooperáció? 196. 81 Uo. 202. 82 Uo. 208. 83 Uo. 216. Komoly egyébként rendkívül udvariasan vette tudomásul az előző napi beszélgetés során ifj. Horthy csapongásait. Egyszer például váratlanul Komoly szavába vágott ifj. Horthy: „Iii ön tulajdonképpen? Újból elmondom neki" - írta Komoly. Ifj. Horthy maga vallotta be, hogy időnként türelmetlen. Az indoka: „Nekem három balesetem volt: kétszer volt agyrázkódtatásom, egyszer agyvérzésem. A koponyám is meg van repedve." Uo. 209-210. Komoly aggodalmára másnap Mester is megegyezte: „Sajnos, őt [ti. ifj. Horthyt] csak olyan szálnak tekinthetjük, amely elvezet a Kormányzó Úrhoz, de nem tekinthetjük annak az acélkötélnek, amelybe kapaszkodni is lehet." Uo. 217-218.
