Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1196 URBAN ALADAR A rendezvényt a város rendezte, de vezérszónoka Vasvári Pál volt. Őt követte Rottenbiller, aki németül szónokolt. (A tudósítás szerint a buzdító beszédre a német lakosoknak inkább szükségük volt.) Ezt követően Hajnik Pál, a Nemzeti Kaszinó igazgatója bemutatta a Kaszinó „hazafias áldozatát”, amivel felajánlotta minden ezüstjét és még 20 ezer pft-ot. Egyben Széchenyi megbízásából ismertette a gróf ajándékát, több mint egy mázsa ezüstöt. Végül a Múzeum lépcsős följárójánál (a „haza oltáránál”) közszemlére volt téve Wodianer Mór nagykereskedő felajánlása is, ami két láda arany- és ezüstneműt tartalmazott.155 Az egyik napilap közléséből ismerjük Vasvári beszédének szövegét. Ez most polgári hatóság rendezvényén hangzott el, s egyben utolsó szereplése volt a tavaszi hónapok kedvelt népszónokának. Vasvári kezdő szavai: „Polgárok! Borús fellegek tornyosulnak hazánk egén” - egybecsengenek Batthyány egy héttel korábban kibocsátott toborzási felhívásának első mondatával. A vihar és a villám fenyegetésével példálózva, a gondolatsort azzal zárja, hogy bizton nézhetünk a vihar elébe, ha villámhárítót készítünk. „S e villámhárító a fegyveres erő”.Ezt kell szervezni a föld alól is, mert különben a holnap sem biztos. „Polgárok! — folytatódik az érvelés — mi a márciusi napokban széttörtük a rabláncokat, melyek a honra súlyosodtak. Megesküdtünk, hogy a hazát veszni nem hagyjuk. Emlékezzünk meg e szent esküre.” A folytatás a hazát beteg anyához hasonlítja, amely segélyt kér. Ez a segély a nemzetőrség (ti. a honvédség) felállításához kell, mert ahhoz pénz kell, tömérdek pénz a fegyverekre és az önkéntesek ellátására. A tudósítás bevezetése szerint Vasvári rögtönzött beszédet tartott. Szavai azonban, miszerint „a haza tőletek csak kölcsönt kíván, nem ajándékot”, azt mutatja, hogy ismerte az adakozási felhívásban szereplő másik lehetőséget. A tényleges anyagi támogatás igényét erőteljes szónoki fordulattal erősítette meg. „Ma egy sötét táblát láttam Pest utcáin végig hordoztatni - mondotta. Ez figyelmeztette a lakosokat a mai népgyűlés fontosságára. Ma a haza tőletek pénzt kér. Meglehet, hogy néhány nap múlva egy véres kardot fogtok látni az utcákon fekete öltözetű honfiaktól kísérve. A kard háborút fog jelenteni. .. ” A jól felépített beszéd a továbbiakban a város lokálpatrióta érzelmeire hivatkozott. „Pest városiak! Ne felejtsük el, hogy a martiusi nap óta Budapest a nemzetmozgalmak óra mutatója”. (A gondolat a június 4-iki írásban tér majd vissza.) „Budapest az ország központja s fővárosa is. Legyen ez [a] legnagyobb lelkű áldozatban is.” A várható vereség súlyos következményeit a Rómát megsarcoló Brennus történetével érzékeltette. Majd amikor a közeli templom órája ütött, arra így reagált: „E toronyban nem fog ütni az óra, sem a harang nem fog zúgni a nemzetveszély sötét napjain. E harangokat ágyúkká olvasztjuk. Ezek a vész idején csak a nemzethalál hattyúdalát hirdetnék...” A továbbiakban a haza oltárára letett ajándék hasznát a méheknek a közösség érdekében végzett munkájához hasonlította. Az áldozatokat meg kell hozni önmagunkért, a hazáért, unokáinkért, akik áldani fogják neveteket, mert szabad hazában élhetnek. A hosszúra nyúlt agitációs beszéd befejezéséhez közeledve az ostrom155 PH 1848. május 25. Kéry, Napi krónikák 324.
