Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1182 URBAN ALADAR zött. Két nappal kormányköszöntő beszéde után Szemere azért kérette magához Vasvárit, mert már minisztériuma személyzetéről gondolkodott, s a hivatalnokok közé be akarta venni a népszerű fiatalembert.85 Vasvári, mint a továbbiakból kiderül, nem így képzelte jövőjét. Mivel azonban tanítói állása megszűnt (ahol Thallóczy szerint kb. évi ezer ft-ot kapott), nyilván igent mondott a felkérésre.86 Ennek értelmében Szemere április 30-án Vasvári Pált és további hét személyt fogalmazónak nevezett ki a belügyminisztériumba.87 Hivatala teljes személyzeti listáját Szemere május 5-én küldte meg a pénzügyminisztériumnak. Vasvárinak és fogalmazó társainak évi fizetését 800-800 pft-ban állapította meg.88 Vasvárinak a belügyminisztériumban folytatott tevékenységéről nem tudunk. Pontosabban Fiáth Ferenc emlékezése megörökített egy jelenetet, amikor Vasvári a hivatalos ügyben eljáró Perczel Mór kíséretében volt Budán. Az április 26-án rendőrtanácsosnak kinevezett Perczel azért járt Budán, a Helytartótanács épületében, hogy átvegye Fiáth Ferenc volt helytartósági tanácsostól annak hivatali kulcsait, mivel a belügyminisztériumot ebben az épületben helyezték el. Fiáth ekkor az egyenrangú félnek kijáró kedélyességgel közölte Perczellel, hogy eddig ő működött és Perczelék bírálták, most Perczel fog működni, „s én leszek az Ítész”. Ekkor — írja Fiáth — a Perczel mellett lévő fiatalember, akit ő meg se nézett, „s kinek bajsza csak most mohosodott”, megszólalt: „Engedelmet, mondá, nagy különbség lesz mégis kettejük működése közt, eddig szolgálni gyalázat volt, s most dicsőség”.89 2. A MOZGALMAS MÁJUS FEJLEMÉNYEI 1848. májusát a Batthyány-kormány számára a legkülönbözőbb váratlan események tették mozgalmassá. Ezek a május 10-i budai katonai vérengzés és 85 Szemere tudomásul vette, hogy Nyáry Pál nem akar az államtitkára lenni. Azt azonban nem feltételezzük, hogy azért gondolt Vasvári megnyerésére, mert Nyáry „sértett hiúságból nyílt ellenére lett a minisztériumnak, fő támasza neki egy kitűnő tehetségű III. éves jogász, Vasvári”. Zichy Ferenc jelentése a nádorhoz. Szőgyén-Marich László országbíró emlékiratai. Bp. 1903. I. 235-236. 86 Ha nem voltak súlyos adósságai, tarthatott még abból a tizenöt aranyforinthói, amit február 10-én vett fel a Kisfaludi Társaság pénztárából Erdélyi János titkártól, mint a „Zrínyi a költő” című életrajzi pályamunkáért. Vasvári iratai 1216. 87 BM ein. 1848:57. A kinevező okirat befejezése: „Szolgáljon ez írásom minden ahhoz kötött jogokra és javadalmakra nézve, igazoló okiratul.” A dátum miatt jegyezzük meg, hogy április 30-án Széchenyi ezt jegyezte fel naplójába: „Vasvári már nem tetszik.” Széchenyi Napló 1241. 88 BM ein. 1848:49. Vasvári tehát elfogadta a kinevezést. Irinyi József pl. akit a nádor április 27-én Klauzál minisztériumába nevezett ki titkárnak, május 1-jén lemondott, F. Kiss Erzsébet, Az 1848-1849-es minisztériumok, Bp. 1987. 536. 89 Kiérződik Vasvári szövegéből, hogy állásfoglalását már korábban megfogalmazhatta azoknak, akik helytelenítették hivatalvállalását. Az emlékirat egyébként úgy folytatódik, hogy Fiáth fel volt háborodva a meg nem érdemelt szemtelenségért, „s talán ledobja a bástyáról”, amikor Perczel megszólalt: „Ne bántsd, hisz ez a bolond Vasváry!” Nem tudja, jegyezte meg Fiáth, hogy ezt miként intézték el maguk között. Fiáth Ferenc, Életem és élményeim. Bp. 1878. II. 102. Perczel reagálása megdöbbentően durva. Ha szó szerint nem is így hangzott el, Fiáth emlékezését igazolja Perczelnek egy rövidesen bekövetkezett nyilatkozata. Amikor május 16-án jelentette Szemerének, hogy az előző napon Petőfit és Pálfi Albertet (a Marczius szerkesztőjét) lehazaárulózták, megjegyeztek hogy ő már mondta, hogy ezek „nem annyira republicanus, mint hóbortos és demagóg emberek”. Urbán Aladár, Perczel Mór, a rendőrfőnök. Századok 2011/3. 540. Ld. még PAt III. 109-110. Kerényi, Petőfi 381-382.
