Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1180 URBAN AIADAR törtek a türelem medréből, s hatalmas hullámaikkal megrázkódtatták egész Budapestet (...) leromboltattak a bécsi bürokrácia és abszolutizmus intézményei”. Az árvízi hasonlat szépen vezette be az ünnepélyes és öntudatos befejezést: „Mi előkészítettük az utat, hogy ti polgártársaink, tisztelt miniszter urak e romok felett építtessétek fel a szabadság dicső csarnokát. Forradalmi mozgalmaink éppen egy hónapig tartottak (...) E nép most kezeitekbe teszi e forradalmi hatalmat, s felelősségetekre bízza a nemzet sorsát. Ti egy újjászületett, egy hatalmas nemzet előtt fogtok számolni eljárásotokkal.”77 Április 15-én tartotta utolsó ülését mind a középponti, mind a megyei választmány. Vasvári a középponti választmány ülésén hosszabb beszédet tartott. (Szövege Vasvári iratai között maradt fenn.) Beszédét azzal kezdte, hogy nagy a különbség a tegnapi és a mai nap között. Tegnapig a forradalom, a forradalom emberei voltak felelősek a nemzet vezetéséért. Ideiglenes hatalmukat a minisztérium kezébe tették, s most ők a felelősek. Ennek kapcsán beszél a fővárosi kézműves ifjúságáról, akik közül sokan jelentkeztek a nemzetőrségbe. A középponti választmány azonban a rendre törekedett, s a „gyanús elemeket” nem kívánta felhasználni. Következményeként a külvárosokban titkos mozgalom keletkezett. Ezek soraiból jelentkeztek nála olyanok, akik megbízható kézművesekből külön sereget alkotnak, 3 nap alatt megtanulnak ágyúval bánni, s ha kell, az Újépületet a forradalom számára lefoglalják. Vasvári sajnálkozva számolt be arról, hogy az akkori éjjeli ülésen a választmány ezt az ajánlatot nem fogadta el, sőt a jegyzőkönyvből is kitöröltette. (A terv valóban elképzelhetetlen és felelőtlen fellépést javasolt, s nem világos, hogy Vasvári most miért emlegette.) A beszéd folytatása a köztársaságpárti tüntetésekről szól, miszerint „a pesti lakosok egy része megtámadott bennünket a veres tollak miatt”. (A kiemelés utólag.) A megnyilatkozás tehát közösséget vállal a demonstrálókkal, - talán azért is, mert nem tudjuk, hogy akkor állást foglalt-e. A szöveg keményen bírálta a félénk polgárokat, akik a (március 31-i) királyi leiratot a szabadság nőm plus ultrájának tekintették. Figyelmeztette a polgárokat, hogy a mesterlegények a céhek eltörlése érdekében (a szabadságért) mindenre készek. Ezeket a mozgalmakat „őrszemmel” kell kísérni, nehogy a szabadság napjai „magánbosszúk” kitöréséhez vezessenek. „Röviden indítványozom tehát — szól a befejezés —, hogy a kézművesek sérelmei orvosoltassanak a minisztérium útján. A rend fenntartására szólítsák fel a nemzeti őrseregeket. A városi választmány pedig bízzon meg egy küldöttséget, amely a minisztereknél közbenjárólag hasson.”78 A választmányok megszűnésével megszűntek az általuk kezdeményezett népgyűlések is. Április 19-én pesti lakosok olyan szándékkal hívtak össze népgyűlést a Múzeumnál, hogy az esedékes évnegyedi lakbér mérséklését, illetve 77 MT 1848. április 15. NU 1848. április 16., 18. (Bulyovszky Gyula tudósításai.) Vasvári 1956. 286-288. A márciusi ifjak 1988. 247-249. Kossuth válasza KLÖM XI. 738-739. Ld. még Kéry, Napi tudósítások 262. Spira, A pestiek 105-107. 78 Vasvári 1956. 283-291. A márciusi ifjak 1988. 250-254. Az ülés lefolyására, az iparossegédek ingerült felszólalására, Farkas János javaslatára, hogy az idegeneket hazájukba kell utasítani, valamint Rottenbillernek a céhlegények ügyében kibocsátott proklamációjára NU 1848. április 18. (Vasvári neve nem szerepel a tudósításban.) Spira, A pestiek 31-32. korábbra teszi a történteket.
