Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1174 URBÁN ALADÁR mert el akarják kerülni a megrázkódtatást. Petőfi tömör és fenyegető nyilatkozata a tudósítás szerint: „Föl kívánja Pozsonyba üzentetni, a tízparancsolatnak valamely pontját ezen módosítással hirdessék ki: Tiszteljed a jogegyenlőséget, hogy hosszú életű lehess a földön.” (Kiemelés az eredetiben.) Farkas János szerint az egyenlőséget leginkább a választási törvénynek kell kifejeznie. Patay József szerint a forradalom a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavával győzött. Vasváry (így) mondandója: „A szabadság napja süssön mindenkire egyiránt, - nem kell hinni, hogy az csak az arisztokrácia lovagvárait, a hegycsúcsokat aranyozza be, a völgybe is leszáll egyiránt forró sugaraival, ha félig alakulunk, a nemzetben nem lesz egyetértés.” Vasvári utalt arra, hogy mióta a Ferdinándok uralkodtak, „a külön nemzetiségeket mindig mesterséges válaszfalul használták”. „A választójogot ki akarom terjeszteni — mondotta —, de nehogy a proletáriusok elözöljenek, én is az Európa szerte divatszerű cenzus mellett vagyok, csakhogy az 200 és 500 frankos ne legyen, mert így a népképviselet papíron lesz, mint Lajos Fülöp alatt volt.” A nemesség búcsúzzék el addigi előnyétől, ha beleolvad a nép életbe, ott új erőt nyer. Jókai a kor és az állandó lakhely szerint kvalifikációt elengedőnek tartotta. Irányi Dániel szerint az eljövendő nemzetgyűlésnek alkotmányozónak kell lennie, így arra a fejenkénti szavazatokat tartotta kívánatosnak. A vitát az elnöklő Nyáry azzal az indítvánnyal zárta le, hogy tájékoztassák az országgyűlést nézetükről, s a részletezés nélkül a lehető legszélesebb bázist javasolják. Egyben úgy döntöttek, hogy ezzel a véleménnyel Degré Alajos azonnal induljon Pozsonyba.57 Március 27-e, hétfő eseményei a fővárosban azzal indultak el, hogy a megyei választmány délelőtti ülésén az elnöklő Nyáry kijelentette: ha a pénz- és hadügyminisztériumot Bécsben nem erősítik meg, úgy Magyarország függetlensége „egy keserű csalás, s ismét a régi viszonyok egyiptomi sötété, a szabadság lélekölő járma roskad reánk”. Ezért egy általános, a nemzethez intézendő proklamációt indítványozott. Javasolta annak kinyilatkoztatását, hogy mi támadólag nem lépünk fel, amíg meg nem támadnak, de a nemzet elég erővel bír, s ha kell, vérét áldozza a szabadságért. Bécsnek számolnia kell, hogy a nemzet egységes és erős, kijátszani nem lehet. Ennek kinyilvánítására javasolta, tartsanak népgyűlés a Múzeum terén. Az ülés befejezése előtt — mint a Március tu57 MT 1848. március 27. A határozat szövege: Spira, A vezérmegye 735-736. Nyáry március 26- án Batthyányhoz intézett kísérőlevele Batthyány iratai I. 181. Farkas János (később rendőrtanácsos) Batthyányhoz ugyancsak március 26-án intézett jelentése uo. I. 179. Kéry, Napi krónikák 213. A vitára Varga, Jobbágyfelszabadítás 264. Spira, A pestiek 58-59. A szemtanú Szemere a nemzeti kérdéssel foglalkozó munkájában évekkel később nem Vasvárinak és Petőfinek a vagyoni cenzus kérdésében eltérő véleményére, hanem a nemzetiség kérdésben vallott azonosságára emlékezett. Arra a megjegyzésére, hogy ha minden 18 év feletti lakos szavazati joggal rendelkezik, „állásában a magyar nemesség meg fog ingattatni”, határozott választ kapott. „Észrevételeimre fölkele egy szép szőke ifjú ember és tűzzel fejtegeté, hogy a szabadság élvezetét nemzetiségi tekintetből föltételezni nem lehet s nem szabad. Ez volt Vasvári, ritka jeles szónok, kedvence az új nemzedéknek. Utána egy másik ifjú kelt föl, barna, mogorva, s haragos képpel mondá: Miképpen a nemzetiség szent, de a szabadság még szentebb, s Magyarországban a polgári jogok a nemzetiségre való tekintet nélkül adattak meg. Ez volt Petőfi, az ifjú költő, Magyarországnak legnagyobb népköltője”. Szemere Bertalan miniszterelnök emlékirata az 1848/49-i magyar kormányzat nemzetiségi politikájáról. S. a. r. Szűts Istávn. Bp. 1941. 27- 28. Ld. még Szemere Bertalan Majláth Györgyhöz. Párizs, 1861. július 6. Szemere Bertalan levelei (1849-1862) Bp. 1870. 150.