Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
VASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ 1167 gorú következményei lehetnek fellépésüknek. Erre Vasvári válaszolt határozott hangon: „Igen uram!”. Míg a nyomtatás folyt, a nyomda előtt előbb Jókai, majd Vasvári beszélt az európai mozgalmakról, majd Petőfi negyedszer és utoljára elszavalta a Nemzeti dalt. Míg benn a munka folyt, az utcán az egyre növekvő tömeghez beszélt még Bulyovszky, Egressy Gábor, Irányi Dániel, Vidacs és Irinyi József. Nyári Albert megőrizte (lejegyezte) Vasvárinak a nyomda előtt elhangzott beszédét. A hosszú, történelmi utalásokkal teli szöveg egyik aktuális vonatkozása szerint benn a sajtó most működik először szabadon. „Egypár perc alatt világot lát a szabad sajtó első szülötte. A sajtógép most találkozott először szűz kézirattal, amelyet semmi cenzori kéz meg nem fertőzhetett.” A másik gondolat, hogy az eddig hallgató bécsi nép fellázadt, s az Metternich bukásához vezetett. A birodalom népeinek össze kell fogni - hangsúlyozta a beszéd. „Mi mindnyájan testvérnemzetek vagyunk. Egyenként gyengék, de egyesülve erősek, hatalmasak, megtörhetetlenek.” Déltájban elkészültek a nyomtatványok, amit az esőben várakozó nép örömmel kapkodott szét. Petőfitől tudjuk, hogy ekkor délután háromra népgyűlést hirdettek a Múzeumhoz.31 A délutáni népgyűlésről viszonylag kevés információval rendelkezünk. Nem tudjuk biztosan, hogy kik beszéltek, s Vasvári szerepelt-e. Nem világos, hogy ki terjesztette elő a javaslatot (talán Irányi), hogy a tömeg vonuljon a városházához és fogadtassa el a 12 pontot. Azt lehetett tudni, hogy a városi tanács 3 órára helyzet megvitatására közgyűlést hívott össze. A gyűlés résztvevői egy választmány vezetésével a városházához vonultak, sőt az ülésterembe is behatoltak. Az itt történtekre, a 12 pont nehézkes elfogadására, a Budára vonulást vezető 13 tagú választmány (soraiban Nyáry Pál, Klauzál Gábor, illetve Vasvári, Petőfi, Irinyi és Irányi) kijelölésére és a további fejleményekre ld. a részletes korszerű feldolgozást.32 A budai Helytartótanácsnál történtekre, így az elért eredményekről, köztük Táncsics kiszabadításáról ld. Petőfi naplóját és az előbb említett munkát.33 A városházán létrehozott választmány tagjai számára a nap nem a Nemzeti Színház ünnepélyes előadásával ért véget. Az esti ülés eredményeként március 15-i dátummal két fontos kiáltványt bocsátott ki. Az egyik a létező polgárőrség létszámának 1500 fővel való növeléséről tudósított, meghagyva, hogy a csatlakozni akarók a városházán a bizottmány előtt jelenjenek meg. A politikai helyzetre jellemző a kiáltvány befejező mondata: „Polgártársak! Jelszavunk: él31 PSÖM V 82. Vasvári beszéde Vasvári 1956. 283-286. továbbá Nyári, A márciusi napok II. 52-56. A márciusi ifjak 1988. 323-325. Ld. még Birányi, A pesti forradalom 21-22. A nyomdánál már bizonyosan jelenlévő Egressy Gábor az Életképek március 26-i számában említette, hogy az ismert neveken kívül egy „izraelita orvos” is beszélt. Az illető Korányi Frigyes volt. 32 Gazdag hivatkozással a forrásokra Spira, A pestiek 17-30. Degré úgy emlékezett, hogy a városháza emeleti ablakából többen is beszélek a néphez és Petőfi ismét elszavalta költeményét. Degré, Visszaemlékezéseim 180. 33 PSÖM V 83. Spira, A pestiek 27-30. A nap történetéhez tartozik még Hamary Dániel — Vasvári szereplését is érintő — kései nyilatkozata, amely az ő szerepének mellőzése miatt keletkezett. Erről Borongó álnéven 1866-ban a Hazánk, illetve 1870-ben a Honvéd című lapban írt. A kritikák miatti helyesbítés a VU 1886 március 14-i, s egyidejűleg a Függetlenség 1886. évi március 14-i számában. Ld, még Mohai Márta, Hamary Dániel. In: A márciusi ifjak 2000. 366.
