Századok – 2013

KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Deák Ágnes: "…Optimismus és pessimismus közti folytonos oscillálás" Eötvös József politikai programja a Schmerling-provizórium idején V/1137

sánál csak a kérdés „égető” volta esetén, mivel „újabb meghatalmazás szerzése nem látszik lehetségesnek avagy célszerűnek”, irányozta elő országgyűlési „utasítás” mellőzését.35 Eötvös naplójegyzeteiben is „gyenge s nem practicus”ként elfogadhatatlannak minősítette a közös ügyek tárgyalására vonatkozó deáki javaslatot 1865 májusában.36

Kimutathatók-e változások a rendelkezésre álló források alapján Eötvös terveiben? Naplójegyzeteiben 1865. július 7-én vetette papírra a legrészletesebben saját kiegyenlítési tervét, amely az 1864 szeptemberében vázolt program részletesebb és határozottabb kifejtése. Ebben teljes egészében közös ügynek minősíti a külügyet és kereskedelemügyet. A pénzügyek és a hadügyek területén hangsúlyozza a közös ügyek és országos ügyek közötti megosztás szükségességét úgy, hogy a hadügyek területén túlmegy Apponyi memorandumának, de Deák májusi programjának követelésein is, mivel 1848-as minták alapján azt fejtegeti, hogy az ország területén csak magyar ezredek állomásozzanak, külön egyenruhával és kizárólag magyar tiszti karral. A másik lényeges új elem az, hogy a két delegációból álló, Eötvös elképzelése szerint még mindig egységes testület tagjait illetően Magyarország „függetlenség”-ének biztosítékaként már nem csak arról szól, hogy mivel a delegáció tagjai egyben a magyar országgyűlés választott tagjai is, „az ország közvéleményének pressioja alatt álnak”, hanem azzal számol, hogy az országgyűlés „küldöttjeinek utasitást adhat, mit ha a törvény nem biztosit is, akadályoztatni practice lehetetlen”, vagy a bármikori visszahívás jogát vindikálja a magyar országgyűlés számára.37 Az utasítás intézménye a jövőbeli delegációkat illetően Deák májusi programjában tűnt fel először, feltehetőleg onnan vette át Eötvös. Ebben az 1865-ös feljegyzésében részletesen kifejti a korábbi feljegyzésben is szereplő államminiszteri intézményt. Eszerint a két birodalmi fél államminisztereinek ellenjegyzése lenne szükséges minden a közös miniszterek által hozott rendelet érvényességéhez. Ez viszont olyan gondolat, amely kifejezetten Eötvös sajátja, párját nem találni a kiegyezést propagáló tervezetekben. (Tudjuk azonban, hogy effajta politikai biztosíték beépítésére nem került sor, hanem ehelyett a két miniszterelnöknek a közös minisztertanács ülésein való részvételét irányozta elő a kiegyezési törvénycikk.)

Eötvös szerette úgy látni, Deákba „csepegtetheti” elképzeléseit, aki azután, ha időbeli késleltetéssel is, de lassan magáénak ismeri el azokat és sikerre viszi. Deákra valóban minden bizonnyal hatottak a sajtóban és önálló munkaként megjelenő kiegyenlítési elképzelések ezekben az években, s így természetesen Eötvös gondolatai is, de 1865. májusi programja mégis a lehetséges elemek egyedi kombinációját testesítette meg. Ugyanakkor nem zárhatjuk ki a másik irányú hatásgyakorlást sem - Eötvös maga bármennyire egyirányúnak is érzékelte e folyamatot. A Deák és Augusz Antal báró között megindult 1864. decemberi informális tárgyalások első szakasza után Kemény Zsigmond Frankenburg Adolfhoz intézett levelében úgy nyilatkozott, hogy Deák részletesen beEÖTVÖS JÓZSEF POLITIKAI PROGRAMJA ... 1145

35 Deák-. Válogatott politikai írások és beszédek II. 317.

36 Eötvös: Naplójegyzetek 103.

37 Eötvös: Naplójegyzetek 118-125., a két idézet: 64., 123.