Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Deák Ágnes: "…Optimismus és pessimismus közti folytonos oscillálás" Eötvös József politikai programja a Schmerling-provizórium idején V/1137
1140 DEÁK ÁGNES szabadabb ausztriai sajtórendtartás előnyeit ki lehetett használni így, miközben Magyarországon a provizórium viszonyai között a még mindig érvényben lévő 1852. évi sajtópátens rendelkezései és a sajtóperekben illetékesnek nyilvánított hadbíróságok árnyékában a szabad politikai véleménynyilvánításra nem volt mód. Lónyay naplóbejegyzése azonban ennél jóval kifinomultabb politikai manővert sejtet: Eötvös pesti levelet küldött a bécsi szerkesztőségbe Deák tudtával, melyben részletesen tárgyalta a bécsi birodalmi tanács uralkodóhoz intézett feliratának a Magyarországgal kapcsolatos politikát illető részét, nem fedve fel magyar létét, amire azután a Pesti Napló reagál, ismét csak Deák jóváhagyásával, megerősítve az Eötvös cikkében foglaltakat, s ezzel mintegy erősítve a bécsi liberális sajtó magyarbarát színezetét, ami természetesen a magyarországi közvéleményre is kedvező hatást gyakorolhatott.16 Mindeddig úgy láttuk, Deák nagyon tartózkodóan viselkedett az osztrák-német liberális tábor tagjainak minden egyes közeledési kísérlete során, ragaszkodva ahhoz a magyar közjogi állásponthoz, amely a hagyományos nemesi alkotmányjogi felfogásból kiindulva a politikai rendezés kulcsát a nemzet és az uralkodó kétpólusú rendszerében kialakítandó közjogi kompromisszumban látta, s a birodalom „másik” felének politikai erőit e tekintetben pusztán nézői szerepre kárhoztatta, elutasítva bármiféle kompetenciát a részükről e tárgyalások befolyásolására. A fenti naplórészlet viszont arra enged következtetni, hogy Eötvös és vele együtt legközelebbi politikai harcostársa, Trefort Ágoston tudatos kapcsolatépítő tevékenysége az ausztriai liberális táboron belül élvezte Deák színfalak mögötti támogatását. Lónyay naplója már 1864 szeptemberében arról tanúskodik, hogy olajozottan működött az információcsere Eötvös és a Lajtán túli liberálisok egyes vezetői között.16 17 Ugyanakkor érdekes, hogy amikor 1864 decemberében Lónyay értesülései szerint Kaiserfeld és társai, „kik mindenképpen kiegyenlítést kívánnak velünk”, arra a meggyőződésre jutottak, hogy óhajtandó lenne, „ha a magyar pártvezérekről, különösen Deák pártjáról tudnák, miképp gondolkoznak a kiegyenlítésről”, Visontai Kovách László, Erkövi Adolf és Hollán Ernő tűnik fel 16 Vö. Eötvös levele Bánó Józsefnek, Szenttornya, 1864. okt. 12. In: Eötvös József'. Levelek. S. a. r. Oltványi Ambrus. Bp., 1976. 380. 17 1864 szeptemberében jegyzi fel Lónyay, hogy Eötvös levelező viszonyban áll a Reichsrat ellenzéki tagjai közül némelyekkel, s a Schmerling elleni fellépés során „ők nagy többségbefn] hiszik magukat, nem ugyan szám szerint, de az erkölcsi súlyt tekintve - ha t[udni]il[lik] amidőn műveltség nélküli servilis Ruthen és Oláh szavazatokat leszámítják.” Lónyay Menyhért naplója, Tuzsér, 1863. [!] szept. 8., vö. Hanák: 1867 - európai térben és időben 124. Lásd még: Dr. Karl Rechbauer levele Eötvöshöz, Graz, 1866. febr. 22. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár, Levelestár; Kaiserfeld négy levele Trefort Ágostonhoz, 1866. júl. 5. - 1868. jan. 13. Uo.; Kaiserfeld három levele Fáik Miksához, 1866. szept. - 1867. jan. 5. OSZK Kt Fond IV/440.; Trefort Ágoston öt levele Fáik Miksához, 1863. dec. 25. - 1864. szept. 14. OSZK Kt Fond IV/924.; Eötvös egy Montalembert-hez írott levelében beszámol 1866. február 16-i parlamenti beszédének sikeréről Magyarországon és Ausztriában, mint írta, Ausztriából, Stájerországból, Morvaországból naponta kapott elismerő leveleket. Eötvös levele Charles de Montalembert-hez, Pest, 1866. febr. 27. Közli: Csepeli Réka: Eötvös József levelei Charles de Montalembert-hez. Aetas, 13. évf. (1997) 1. sz. 137-139.; Eötvös kiterjedt levelezői kapcsolatához 1. még: Hermann Róbert: Eötvös József öt levele 1849-ből és 1864-ből. Századok, 142. évf. (2008) 1. sz. 205-219.