Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
1135 Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a municipalista vezetők nyilvános megállapításaik ellenére sem tartották a mindennapi politikai életben tapasztalatlannak Eötvöst, különben nem szavazhatták volna meg az Ellenzéki Párt lehetséges vezetőjének. Erre utalhat az is, hogy a titkosrendőri jelentésekben meglehetősen sűrűn fordulnak elő hírek az Eötvös megválasztatására irányuló tervekről. Fentebb már volt szó az 1847. márciusi, budai és Békés megyei jelölését érintő határozatokról. Az 1847. június 30-ai titkosrendőri jelentés szerint Eötvöst már a vezérmegye, Pest követének akarták Szentkirályi Móriccal együtt megválasztatni.211 Augusztus 22-én pedig arról született jelentés, hogy Eötvös Biharban lesz követ.212 Úgy tűnik tehát, hogy a reformellenzék mindent megtett azért, hogy Eötvös az országgyűlés alsótáblájára kerüljön. Végül azonban sem az ő, sem az ellenzéki vezérségre legalkalmasabbnak tartott Deák megválasztását sem sikerült elérni, így Kossuth lett az Ellenzéki Párt vezetője az alsóházban. Eötvös csak a Nyilatkozat aláírását követően vetette bele magát teljes energiával a politikai életbe. 1847. június 9-én már a pest megyei gyűlésen is megjelent, és ismét a megyerendszer védelme érdekében, valamint az adminisztrátori rendszer ellen szólalt fel. Beszédmódjában ez alkalommal is a municipalisták által gyakrabban használt alkotmányos nemzet politikai nyelvéhez igazodott. Előbb ennek megfelelően feltette a kérdést, hogy ,,[h]a leiratok által meg lehet változtatni egész birói rendszerünket, akkor [...] miben vagyunk szabadok ’s alkotmányosak”. Majd kifejtette, egyetért azzal, hogy ,,a’ rend’ eszméje népszerűségre jusson” és hogy a „municipalis rendszer’ hiányai ne magasztaltassanak, de mig csak a’ nemzet alkotmányos, a’ kormány pedig nem az: addig egy constitutionalis végrehajtás’ attributioit nem ollyan’ számára követelni nem lehet, ’s míg ez áll, addig [...] mindig paizsnak” tekinti a megyerendszert.213 Ezzel újra hangsúlyozta a centralisták által már korábban elfogadott tételt,214 miközben a kormány iránti bizalmatlanságát is kifejezte. Eötvös részt vett emellett a Pest megyei utasításokat kidolgozó választmány munkájában is. Ferenczi Zoltán szerint a követutasítás több pontja Eötvös elvei alapján készült, és Eötvös a Békés megyei utasítás készítésében is részt vett, így elvei abba is bekerültek. Mivel pedig a haladó megyék utasításai a pesti mintájára készültek, a centralista elvek ezek jó részében is megmutat -A CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE 211 439. Pest, 30. Juni. 1847. In: KLÓM. XI. 284. 212 548. Ofen, 22. August. 1847. In: KLÓM. XL 286. 213 E-y.: Törvényhatósági dolgok. PH. 1847. június 13. 896. sz. 386-387.; Ferenczi Z.: Eötvös József i. m. 157-159. 214 Lásd Gábori Kovács J.: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében i. m. 583-584. A centralisták korábban már többször is kijelentették, hogy addig nem akarják csökkenteni a megyék hatáskörét, amíg új alkotmányos garanciákat nem tudnak szerezni: E. [Eötvös József]: Egység és bizodalom. PH. 1844. augusztus 22. 380. sz. 573-574.; ua. In: Uő: Kisebb politikai cikkek i. m. 93-104.; ua. Egység és bizalom c. In: Uő: Reform és hazafiság i. m. II. 24—35., T. Á. [Trefort Ágoston]: Reform. PH. 1845. március 13. 438. sz. 165.; E. [Eötvös József]: Állásunk. PH. 1845. március 23. 441. sz. 189-190.; ua. A Pesti Hírlap állása c. In: Uő: Kisebb politikai cikkek i. m. 147-156; ua. Állásunk c. In: Uő: Reform és hazafiság. II. i. m. 105-114.; Csengery Antal: [Az olvasóhoz]. PH. 1845. július 1. 495. sz. 1.
