Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
1130 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF tál alkalmazotthoz. A Trefort által a reformellenzéknek kívánt politikai pozíció így csupán a követutasítások eltörlésében, és a városi kérdés centralista alapú rendezésében tért el a Kossuthék által óhajtottól. Eötvös József Teendőink című cikksorozata 1847. május 13. és november 25. között jelent meg 19 folytatásban. Megírását a szerző Széchenyi Politikai Programm töredékek-jének megjelenésével indokolta. Széchenyi ugyanis kijelentette művében, hogy ha az ellenzék országgyűlési többséget szerez, az hazagyilkolásnak tekinthető”.175 Eötvös állítása szerint erre válaszul vette védelmébe az ellenzéket. Célja azonban nem csupán állásfoglalás lehetett a Széchenyi Kossuth vitában. Széchenyi ugyanis műve elején közeledni próbált az általa az ellenzék orgánumának nevezett Pesti Hirlaphoz, mikor köszönetét mondott a centralista lapnak az őt abban korábban ért dicséretért.176 Ezzel Eötvöséket szembe is kívánhatta fordítani a municipalistákkal, hiszen rámutatott, hogy a centralisták szerint „az ellenzék sorain kívül is lehet és van hazafíui helyzet, mellynek betöltése közhasznot szül és ekkép nem szégyen; s hogy pártokon felülemelkedni sem mindig bűn, de néha még a legszentebb kötelesség is”.177 Eötvös így, hajó viszonyát meg akarta őrizni Kossuthékkal, nem térhetett ki a válaszadás elől. Tevékenysége közben pedig még az ellenzék legfontosabb teendőinek, vagyis politikai pozíciójának kijelölésére is talált módot. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy Eötvös ugyan válaszolt a lapban Széchenyi állításaira, de Kossuth Szentimrey Izidor néven a Hetilapban megjelent Széchenyihez írt nyílt levelét a Pesti Hírlap nem hozta le.178 Ennek okát a Hetilap abban jelölte meg, hogy a Pesti Hírlap szerkesztőinek állítása szerint nem él „után nyomott czikkekből” és a szóban forgó írásban nem látnak annyit, „mint némellyek”.179 A Hetilap szerkesztője Wargha István ezután azzal vádolta meg a centralistákat, hogy félnek Kossuth nevét szerepeltetni lapjukban. Attól tartanak ugyanis, hogy ezzel arra emlékeztetnék az olvasót, hogy Kossuth idején a Pesti Hírlap korábban nem volt élettelen, gyakorlatiatlan.180 A centralisták azzal vágtak vissza, hogy a vezércikk nem hízelgésre való, és a hírlapírók nem gyermekek, hogy minden mozdulatukat dicsérni kellene. Ezt követően Warghát azzal utasították rendre, hogy ők sem várják tőle elődje, Vállas Antal nevének folytonos szerepeltetését. Pedig a centralisták megítélése szerint a Vállas irányította Hetilap jobb volt, mint amit Wargha szerkeszt. Utóbbit „bővérűén ’s élet-essentiával haldoklódnak nevezték.181 A centralisták „leckézését” Wargha hasznavehetet176 Széchenyi István: Politikai programul töredékek. Bp. 1990. [reprint kiadás] 176 Széchenyi a Pesti Hírlap 1846. április 5-ei vezércikkére hivatkozik. (Széchenyi Politikai Programm töredékek i. m. 1.) Ebben a Bécsből hazatérő Széchenyiről írja az ismeretlen szerző: ,,a’ pártokon kívül álló fényes egyéniség, ki nevének hitelét épen az által alapította meg, mert megállotta függetlenül helyét esőben és napfényben, ’s a’ sokaság’ sár-gulacsait és a’ nem-sokaság’ töviseit egyenlő kebellel fogadta”. (A. n.: Tiszai levelek I. PH. 1846. április 5. 653. sz. 231.) 177 Széchenyi /.: Politikai programm töredékek i. m. 2. 178 Szentimrey Izidor [Kossuth Lajos]: Mellettünk. H. 1847. április 20. 136. sz. 506-510. A cikkről bővebben ír Kosáry D.: Kossuth Lajos i. m. 363-364. 179 Fővárosi hírnök. H. 1847. május 11. 142. sz. 612. 180 Fővárosi hírnök. H. 1847. május 11. 142. sz. 612. Május 4-én a Hetilap még azt is megemlítette, hogy a Pesti Hírlap nem hozta le Kossuth válaszát. H. 1847. május 4. 140. sz. 583. 181 A’ Hetilap. In: Fővárosi újdonságok. PH 1847. május 13. 879. sz. 307-308.
