Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
A CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE 1123 centralista lapban minden korábbinál jobban jelezte a két csoport együttműködési szándékát. A Pesti Hirlap munkatársai közül ekkor kapott először lehetőséget vezércikk írására az egyébként radikális elveket valló Irányi Dániel.143 A municipalista irányultságú szerzők közül Tóth Lőrinc és Záborszky Alajos jelölték még meg cikkeiket teljes névaláírással.144 Közülük Záborszkyról lesz még szó a későbbiekben. Az mindenesetre még így is megállapítható, hogy a vizsgált időszakban számos municipalista írt cikket a Pesti Hírlapba. Ez egyrészt a lap reformellenzék zöme általi elfogadottságát mutatja, másrészt pedig a centralisták együttműködési szándékának őszinteségét. Illetve, hogy a két ellenzéki csoport által elfoglalni kívánt politikai pozíció a korábbiaknál jóval közelebb esett egymáshoz. Ez utóbbi okozhatta, hogy pozícióik egyes elemeinek kijelölésekor hajlandóak voltak egymással együttműködni, és az apró eltérések felett elsiklani. A centralisták ráadásul még az országgyűlésen követendő taktikában is tettek engedményeket a municipalistáknak. A február 5-ei Mit kell tennünk ? című cikkben valószínűleg Trefort érvelt amellett, hogy az ellenzéknek kényszerűségből időnként gravaminális politikához kell majd folyamodnia. A sérelmek elhallgatása ugyanis „nagyobbak’ elkövetésére bátorítana”. Arra is figyelmeztetett viszont, hogy a „sérelmek’ forrása főleg” az ország „elhanyagolt anyagi és szellemi állapota”, így az „átalakulási” politikának is szerepet kell majd kapnia az országgyűlésen. Sőt, ez nem szenvedhet kárt a sérelmi politika miatt, mivel ezzel a nemzetet büntetnék. A sérelmi és reformkérdéseket tehát egyszerre kell tárgyalni. A hangsúlyt rendszerint a reformpolitikára helyező centralisták vélhetően az egység kedvéért egyeztek bele a gravaminális politika helyenkénti alkalmazásába. Ennek használatával ugyanis az ellenzéki vezetők korábban már többször is sikeresen fogták össze az ellenzéki erőket. Ráadásul ily módon Eötvösék politikai pozíciójukat ismét csak a municipalisták által is kívánt irányban bővíthették. E tevékenységet a cikk szerzője a legfontosabb reformpontok felsorolásakor — ,,a’ városok political állása, a’ nemesség’ adómentessége, birtokviszonyaink’ rendezetlensége, közlekedési eszközök’ hiánya” — is folytatta.145 Az események ilyen irányú alakulásában minden bizonnyal kulcsszerepe volt a két csoport között közvetítő szerepet betöltő Csengerynek, akinek — még ha lényeges kérdésekben ki is kellett kérnie társai véleményét — szerkesztőként a lapban megjelenő cikkek kiválasztása is a feladatai közé tartozott. A centralisták 1847-es engedékenysége és a Csengery tevékenysége folytán az el143 Irányi Dániel: Hitelünk’ állapota. I—II. PH. 1847. március 11. 844. sz. 163.; PH. 1847. március 12. 845. sz. 167. 144 Tóth Lörincz: Ügyvédi érdekben. 1847. április 4. 858. sz. 219.; Záborszky Alajos: Korteskedés és választási vesztegetés. PH. 1847. április 30. 872. sz. 279. Záborszkyt Kosáry Domokos egyenesen Kossuth bizalmas követőjének nevezi. (Kosáry D.: Kossuth Lajos i. m. 363.) Tóth Lőrinc a tárgyalt időszakban emellett számos cikkét monogramjával jelölte meg. (T. L. [Tóth Lőrinc]: Iparműtár. PH. 1847. jan. 22. 817. sz. 49.; T. L. [Tóth Lőrinc]: Ügyvédi érdekben. II-VIII. PH. 1847. ápr. 8. 859. sz. 225.; PH. 1847. ápr. 9. 860. sz. 229.; PH. 1847. ápr. 13. 862. sz. 239.; PH. 1847. ápr. 22. 867. sz. 259.; PH. 1847. ápr. 27. 870. sz. 271.; PH. 1847. máj. 7. 876. sz. 295.; PH. 1847. máj. 18. 882. sz. 321.) 145 © [Trefort Ágoston]: Mit kell tennünk?. PH. 1847. február 5. 825. sz. 81.
