Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
A CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE 1121 Trefort láthatóan amellett foglalt állást, hogy a jobbágyokat csakis kármentesítéssel lehet földbirtokhoz juttatni. Elképzelése ezen a ponton egybeesett a municipalistákéval. A Hetilap nem sokkal később hasonló tervet vázolt fel. E szerint az örökváltságot követően a jobbágyság terhei azonnal könnyebbülnének a már nem fizetendő úrbéri tartozásokkal, míg az általa eddig fizetett tízmillió forintnyi közadó felét a nemesség vállalná át. A jobbágyság adójából így felszabaduló ötmillió forintot azonban még 20-25 évig beszednék, hogy ebből kártalanítsák a földesurakat. (A földbirtokosok kárpótlásának módját a cikk nem részletezte.) Ezt követően a jobbágynak már ténylegesen csak az ötmilliónyi közadót kell majd fizetnie.133 A centralisták által 1847 elején kijelölt politikai pozíció tehát ismét közelebb került a reformellenzék zöme által kívánthoz. Bár a Pesti Hirlap a továbbiakban az örökváltságnak más módjait is bemutatta, a legjobbnak mégis a Trefort által leírtat tartotta, és végig e mellett állt ki. Maga Trefort a legközelebbi feladatok kijelölésekor ugyanezt a tervet fejtette ki újra.134 Az ő januári cikke után egy héttel O. jel alatt vélhetően az ezt az áljelet korábban is rendszeresen használó Szalay fejtette ki, hogy Trefort örökváltsági javaslatát tartja a legjobbnak.135 Ha azonban „az örökváltság’ elősegítésére, a közteherviselés’ elvállalásán kívül, a’ nemesség’ részéről semmi sem” történik, az örökváltságot német mintára ,,a’ státus’ rendezése mellett, a’ jobbágyság saját ereje által” kellene létrehozni. A német példák közül a poroszt emelte ki, mely a jobbágyi tartozásokat a jobbágyföldek egy részével váltotta meg.136 Az 1847. március 9-én Dunamelléki aláírással megjelent cikk viszont elvetette a porosz modell alapján történő jobbágyfelszabadítást, mivel az „megfosztás szinét viseli a’ nép előtt, azért inkább gyűlöletet mint rokonszenvet eszközöl”. Az örökváltságot ugyanakkor Dunamelléki is a „státusintézet által” hajtotta volna végre, bank, vagy „státuskölcsön” révén. E két lehetőség egyaránt „az adónak mindenki által arány szerinti viselését”, vagyis a közteherviselést feltételezte volna. Ezek közül a bank útján létrehozandó örökváltság szerinte számos nehézséggel járt volna, így a harmadik út, az állami kölcsön útján létrehozandó örökváltság mellett foglalt állást.137 Ez lényegében a korábban Trefort által javasolt móddal egyezett meg. E cikkel a Pesti Hirlap véglegesen Trefort javaslata mellett foglalt állást. Ugyanez mondható el a reformellenzék zöméről is, hiszen a cikkhez írt szerkesztői jegyzet arra utal, hogy a szerző nem 133 A. n.: Adjunk a szavaknak valódi értelmet. H. 1847. február 19. 119. sz. 225-230. 134 G [Trefort Ágoston]: Legközelebbi feladatunk. III. PH. 1847. február 9. 827. sz. 89. 135 O [Szalay László]: Nyílt levél Triestből. PH. 1844. szeptember 26. 390. sz. 657.; O. [Szalay László]: Nyílt levelek Triestből. PH. 1845. augusztus 5. 515. sz. 83.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 79-82.; O. [Szalay László]: Nyílt levél Triestből. PH. 1845. augusztus 28. 528. sz. 137.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 83-85; O. [Szalay László]: Nyílt levél Triestből. PH. 1845. szeptember 4. 532. sz., 153.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 86-89.; O. [Szalay László]: Nyílt levél Triesztből. PH. 1846. szeptember 18. 746. sz. 187.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 209-212. Szalay ilyen címmel O. P szignó alatt is írt: O. P [Szalay László]: Nyílt levél Triesztből. PH. 1845. január 23.. 424. sz. 48-49. 136 O. [Szalay László]: Örökváltság. PH. 1847. január 24. 818. sz. 53. 137 Dunamelléki: Dunamelléki szózat az örökváltság’ ügyében. PH. 1847. március 9. 843. sz. 159.
