Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Judit: Komoly Ottó, Kasztner Rezső és a magyar cionisták embermentő tevékenysége 1944-ben I/107
110 MOLNÁR JUDIT A forrás Komoly Ottó 1940-1944 között volt a Magyar Cionista Szövetség (MCSZ) elnöke.1 6 A szakirodalom — elsősorban Randolph L. Braham — emellett még megemlíti, hogy Komoly 1943-tól a Budapesti Mentőbizottság elnökeként a „magyar vonalat" irányította.17 Lévai Jenő, Vágó Béla, Randolph L. Braham, Asher Cohen is elismerően nyilatkozik arról, ahogyan Komoly Budapesten 1944 nyarától Friedrich Bornnal, a Nemzetközi Vöröskereszt májusban Budapestre küldött képviselőjével szorosan együttműködve az ün. „A" osztálynak ügyvezetőjeként több ezer zsidó gyermek védelmét, élelmezését szervezte.18 Megemlítik még, hogy 1944. október 15. után, a nyilas hatalomátvételt követően a Zsidó Tanács munkájában is részt vett, s 1945. január l-jén a nyilasok elhurcolták a Ritz Szállóból — ahova néhány nappal korábban költöztette irodáját — és máig tisztázatlan körülmények között megölték.19 („A sors kegyetlen fordulata, hogy Komoly Ottó helyett nekem kell ezt a jelentést most megfogalmaznom. Ez a jelentés lett volna küldetésének utolsó fázisa"2 0 - írta Kasztner jelentése bevezetőjében.) Komoly Ottó akkor lett a MCSZ elnöke, amikor a belügyminiszter feloszlatta a cionista helyi csoportok, fiókegyesületek, ifjúsági, női, könyvtári, vallásos szakosztályok működését, és csak a budapesti központ működhetett.2 1 Komoly számos — miniszterelnökhöz illetve belügyminiszterhez intézett — levélben kérte a MCSZ újbóli országos működésének engedélyezését.2 2 A kérvények mellett kiadta „Cionista életszemlélet" című tanulmányát, amelyet úgy a cionista, mint a cionizmust ellenző zsidó vezetőknek elküldött, valamint postázta vezető politikusoknak: kormánytagoknak, országgyűlési képviselőknek, újságoknak. A belügyminiszter 1943 decemberében engedélyezte ismét a MCSZ országos működését.2 3 10 Dr. Miklós Gyula 1940. január 19-ei váratlan halálát követően, március 10-én Komoly Ottót -ellenkezése ellenére - társelnökké választották. Március és augusztus között Komoly több kísérletet tett a cionista irányzatok közötti ellentétek enyhítésére. Augusztus 26-án a MCSZ egyik választmányi tagjának támadására Komoly lemondással felelt. Lemondását nem fogadták el. Az elnökséget hivatalosan szeptember 5-én vette át Komoly Ottó. YVA, P 31/44, Komoly Ottó naplója, 1940. 17 Randolph L. Brahanr. A népirtás politikája. A holocaust Magyarországon. Budapest, Belvárosi Kiadó, 1997. (továbbiakban: Braham: A népirtás politikája) I. kötet, 103., II. kötet, 804., 897., 1023-1024. Lásd még: Bela Vago: Budapest Jewry in the Summer of 1944. Otto Komoly's Diaries, (továbbiakban: Vago: Budapest Jewry) In: Yad Vashem Studies, Vol. VIII. 83, 105.; Yehuda Bauer. Jews for Sale? Nazi-Jewish Negotiations, 1933-1945. (továbbiakban: Bauer: Jews for Sale?) New Ha\en and London, Yale University, 1994. 162-163. 18 Lévai Jenő\ Fehér könyv. Külföldi akciók magyar zsidók mentésére. Budapest, Officina Kiadó, 1946. 155, 159-160., Bela Vago, Budapest Jewiy, 82., Braham, A népirtás politikája, 938,1074-1075., Asher Cjhen: A haluc ellenállás Magyarországon 1942-1944. Bp., Balassi K 2002. 122., 137-138., 140-141. 19 Lévai Jenő-. Fekete könyv a magyar zsidóság szenvedéseiről, (továbbiakban: Lévai: Fekete könyv) Budapest, Officina Kiadó, 1946. 251.; Vago: Budapest Jewry, 82-83., Braham-. A népirtás politikája, I. kötet, 477., II. kötet, 958., 965., 1075.; Bauer-. Jews for Sale?, 240. 20 YVA, O 15 H/36, Dr. Rezső Kasztner-. Der Bericht des jüdischen Rettungskomitees aus Budapest 1942-1945. (továbbiakban: Kasztner: Bericht) XII. 21 143.700/1940. VII. a. BM számú rendelet. 22 Erre vonatkozó dokumentumokat lásd: YVA, P 31/41. 23 221.200/1943. VII. b. BM. számú rendelet.
